Bár a legtöbben meglehetősen modern találmánynak gondoljuk a rágógumit , már ötezer évvel ezelőtt is használtak az őseink hasonló rágcsálnivalókat, ezt régészeti leletek igazolják. Európában és Közép- és Észak-Amerikában is növényi gyantákat rágtak az emberek, majd az 1860-as években készítették el az első valódi rágógumikat, szintén növényi kivonatokból. Napjainkban a rágógumik szintetikus anyagokból készülnek.
Milyen hatása van a rágózásnak?
A rágógumiról sokaknak csak az udvariatlanság jut az eszükbe, pedig több kutatás is foglalkozott annak pozitív egészségügyi hatásaival, például a memória és a kognitív képességek javításával. A xylitolt tartalmazó rágógumik a fogak egészségét is óvják, emellett a rágógumizás az enyhe mértékű gyomorégés ellenszere is lehet.
Nem okozhat komoly gondot a lenyelt rágógumi Az egészségünk szempontjából azonban a legtöbb kérdést az veti fel, vajon mennyire káros a lenyelt rágógumi, okozhat-e súlyos problémákat, hiszen alapvetően emészthetetlen anyagból készül. A legtöbb lenyelt dologgal a szervezetünk képes megbirkózni, hiszen olyan enzimeket termel, melyek képesek lebontani a fehérjéket, zsírokat és szénhidrátokat, a műanyaggal azonban nem tud mit kezdeni.
A gyerekekkel azonban más lehet a helyzet, egyrészt, mert hajlamosabbak lehetnek arra, hogy több rágógumit is lenyeljenek egyszerre, másrészt, mert a bélrendszerük kisebb, fejletlenebb. A néhány olyan feljegyzett esetben, amikor a lenyelt rágógumi okozott problémát, gyerekek voltak érintettek.
A lenyelt rágógumi tehát nem valószínű, hogy bármilyen egészségügyi problémát eredményez, az emésztőrendszerbe került, emészthetetlen anyag azonban okozhat gondokat. Az úgynevezett bezoárkő olyan emészthetetlen anyagokat tartalmaz, melyek összetömörülnek a bélrendszerben , nem ürülnek ki onnan, és akár súlyos problémákhoz is vezethetnek. A bezoárkövek alapja lehet ételmaradvány (például magok), gyógyszerek, emésztetlen rostok, de hajszálak is. Ezek a kövek esetenként akkorára nőhetnek, hogy az eltávolításukhoz műtétre is szükség lehet.