A szakemberek Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Hollandiában, valamint az Egyesült Államokban élő és európai felmenőkkel rendelkező csaknem 180 ezer ember genetikai állományát megvizsgálva azonosítottak húsz gént, amely összefüggésben van a leégés fokozott kockázatával.
A Nature Communications című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a húsz gén közül nyolcat korábbi kutatások már összefüggésbe hoztak a bőrrák kialakulásával. "A genom legalább egy régiójában arra utaló bizonyítékot találtunk, hogy a melanoma kialakulásában szerepet játszó gén a leégésre való hajlam fokozásával működik közre a folyamatban" - mondta Mario Falchi, a King's College London munkatársa, a tanulmány társszerzője.
A napsugárzás rendkívül fontos a szervezet D-vitamin -termelése szempontjából. Ez a vitamin felel a csontok, a fogak és az izmok egészségéért, és a kutatók szerint a krónikus betegségek, akár még a rák kivédésében is segíthet. A napsugaraknak való túlzott kitettség azonban fájdalmas lehet rövid távon és veszélyes következményekkel járhat az egészségre nézve.
A tanulmány, amely a leégés genetikai hátterével foglalkozó eddigi legnagyobb vizsgálat, segít magyarázatot adni arra, hogy az azonos bőrtónusú emberek miért reagálhatnak eltérően a napsugárzásra: néhányan vörösre égnek, mások lebarnulnak. Az eredmények továbbá a bőrrák kockázati tényezőinek megismerésében is segíthetnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Rendkívül fontos, hogy ezeket a géneket még részletesebben tanulmányozzuk, hogy megértsük miként járulnak hozzá a leégésre való hajlamhoz" - emelte ki Falchi. A kutató szerint a jövőben talán genetikai vizsgálattal is ki lehetne szűrni a kockázati csoportba tartozó embereket.
Legjobban: