A rühesség azon fertőző betegségek közé tartozik, amelyet gyakorlatilag bárki elkaphat. Az atkaragály megelőzésének alapfeltétele a tisztaság. Rendszeres kézmosással, - a jellegzetes éjszakai bőrviszketés - korai felismerésével, a ruhák, törölközők és az ágynemű hőkezelésével, a környezet alapos fertőtlenítésével megakadályozhatjuk a továbbterjedését és kiújulását.
A családtagok kezelése is szükséges
Mivel emberről-emberre terjed, lappangási ideje több hét, az együtt élő családtagok kezelése mindig szükséges a tünetek fennállásától függetlenül. A fertőzött és családjának kezelésével egyidejűleg az általuk használt textíliák (ágynemű, fehérnemű, ruházat, kárpit, autóülés, törölköző) rühatka-mentesítéséről is gondoskodni kell. Leghatásosabb módszer a megfelelő hőkezelés, mosás, vasalás, valamint atkairtó hab alkalmazása. Az igen érzékeny élősködő a bőrről lekerülve száraz levegőn csak 1-2, nedves ruhán azonban akár 10 napig is életben marad.
A fertőződéssel a rühatkák a vékonyabb bőrterületekben telepednek meg, könnyen befúrják magukat az ujjak közötti területekre, a mellbimbó és a nemi szervek környékére, a csukló- és bokatáj, a hajlatok és a köldök bőrébe.
A rühesség korai stádiumban még könnyen összekeverhető más bőrproblémával , de idővel megjelenik a mindent kizáró könyörtelen vakarózás, főleg esténként. Az erős viszketésért nem közvetlenül a rühatka felelős, hanem az ellene, és ürüléke ellen kialakult allergiás reakció. A rühatkák hámsejtekkel táplálkoznak, csakúgy, mint a szintén erősen allergizáló házipor-atkák, de szerencsére ezek nem hatolnak az ember bőre alá, a lehulló/leváló hámsejteken élnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A rendelkezésre álló kezelési módszerek általában igen gyorsan megölik a petéket és az atkákat, ám a viszketés további heteken át eltarthat. Ha a különböző gyógymódok és óvintézkedések ellenére négy hét múlva sem szűnik meg, vagy ha újabb kiütés jelenik meg, akkor vissza kell menni az orvoshoz, lehet, hogy újabb kúrára lesz szükség.
