Nem minden bőrkinövés anyajegy, csupán a köznyelvben hívjuk így szinte az összes barnás foltot. Az anyajegyek lehetnek velünk születettek is, de folyamatosan keletkeznek az életünk folyamán, főként gyermek- és serdülőkorban. Méretük változatos, néhány millimétertől egy-két centiméter nagyságig terjedhet. Színük általában barna. Az anyajegyek emellett lehetnek sima felszínűek, laposak vagy félgömbszerűen előemelkedők is.
„Orvosi szempontból mi azokat a képződményeket nevezzük anyajegynek, amelyek melanocitákból, azaz pigmentsejtekből alakulnak ki. Ezektől megkülönböztetjük azokat a bőrkinövéseket, amelyek egyéb bőrsejtekből alakulnak ki, például a kötőszövetekből, az érszövetekből, a hámsejtekből vagy éppen az immunsejtekből” – magyarázta dr. Kalas Diána, az Affidea Magyarország bőrgyógyásza.
Fontos az önvizsgálat és az éves szűrés
Az anyajegyek száma genetikailag meghatározott, ugyanakkor az utóbbi évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a fiatalabb generációk már jelentősen több anyajeggyel rendelkezhetnek. Ennek hátterében részben a megnövekedett UV-terhelés áll. „Ne felejtsük el, hogy az anyajegyek csak jóindulatúak lehetnek. A rosszindulatú bőrkinövések már nem nevezhetőek anyajegynek. Az anyajegyekből származó elváltozások neve melanóma, a bőr felső rétegéből, a bazálsejtekből alakulnak ki a bazaliómák. A rosszindulatú laphámrákok vagy spinaliómák pedig a mélyebb rétegekből indulnak ki” – mutatott rá a bőrgyógyász.
A bőrön lévő növedékek, anyajegyek vizsgálata bőrgyógyászati szűréssel történik, de a szakember szerint rendkívül fontos az is, hogy mindenki havonta végezzen önvizsgálatot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden hónapban át kell néznünk a teljes bőrfelületünket, hogy megállapítsuk, megjelent-e újabb anyajegy vagy folt a bőrünkön. „Ezzel párhuzamosan, évente egyszer mindenképpen javasolt a szakorvosi, bőrgyógyászati szűrés is” – tette hozzá a doktornő.
A leggyakoribb rosszindulatú daganattípus
Magyarországon a rosszindulatú bőrdaganatok számítanak a leggyakoribb ráktípusnak. Évente körülbelül 10 ezer férfinál és ugyanennyi nőnél diagnosztizálnak bőrrákot, és ebből körülbelül 10 százalékra tehető a legveszélyesebbnek tartott melanóma részaránya. „Bár a melanóma előfordulása folyamatosan növekszik és az is megfigyelhető, hogy egyre fiatalabb korban jelenik meg a betegség, a halálozással járó esetek száma szerencsére csökken. Ez annak is köszönhető, hogy az emberek tudatosabban élnek és gyakrabban járnak bőrgyógyászati szűrésre, így sikerül még korai stádiumban felfedezni a melanómát, amikor még jó eséllyel műtéttel kezelhető” – emelte ki a szakértő.
Amikor anyajegy- vagy bőrrákszűrésről van szó, legtöbben a felnőttek, esetleg az idősek nagyszámú anyajegyeinek ellenőrzésére gondolnak. De vajon már gyerekkorban is fontos lehet az anyajegyek rendszeres vizsgálata? Mikortól érdemes önvizsgálatra ösztönözni gyermekünket, és milyen tényezők emelik a bőrrák rizikóját a fiataloknál? Mutatjuk a válaszokat.
Mikor javasolt az anyajegy eltávolítása?
A rosszindulatú bőrelváltozásokat minden esetben kimetszik, ugyanakkor némely esetben javasolt a klasszikus anyajegyek eltávolítása is. Elsősorban azokat az anyajegyeket javasolt eltávolítani, amelyeknél felmerül a melanóma gyanúja, de a páciensek sokszor szeretnék levetetni azokat is, amelyek rossz helyen vannak, tehát gyakori dörzsölésnek vagy sérülésveszélynek vannak kitéve. Ezenkívül esztétikai szempontok is szerepet játszhatnak az anyajegyek eltávolításánál.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az életünk folyamán folyamatosan alakulnak ki újabb és újabb anyajegyek a bőrfelszínen, amelyek számát az erős napfény kerülésével csökkenthetjük. Érdemes továbbá fényvédő krémekkel és megfelelő ruházattal is védeni a bőrünket – tanácsolta a bőrgyógyász.
