A legtöbb ember a kánikula heteiben vízpartra húzódik vissza a meleg elől, sokan pedig ilyenkor szeretnék elérni - viszonylag rövid idő alatt - a csokibarna bőrszínt. Ezzel azonban az egészségünket tesszük kockára: a napból érkező ultraibolya (UV) sugarak ugyanis károsak lehetnek a bőr szerkezetére és sejtjeire. Ezek az ártalmak jelentkezhetnek rövid idővel a napozás után (napégésként), valamint évek, évtizedek múlva, összeadódva, krónikus napfény-károsodásként, növelve a bőrdaganatok kialakulásának kockázatát.
Nemcsak kalappal, napszemüveggel és napernyővel óvhatjuk magunkat ezektől a káros sugaraktól, de számos fényvédő is megtalálható már a piacon, amely enyhítheti a bőrünket ért, káros hatásokat. De hogyan is működnek ezek a készítmények, és melyiket válasszuk közülük? A fényvédő krémekben lévő ásványi részecskék fizikai védelmet nyújtanak a napfény károsító hatásai ellen, mégpedig úgy, hogy megtörik és visszaverik a napból érkező sugarakat.
Az organikus összetevők mint kémiai filterek pedig elnyelik az UV-sugarakat, és hő formájában vezetik el az energiát, ezzel megvédik a napnak kitett bőrfelületet a károsodástól. A fényvédők legismertebb tulajdonsága az ún. faktorszám (SPF = Sun Protection Factor), amely a készítmény védőképességét mutatja a napégéssel szemben, amelyet döntően az UVB-sugarak okoznak. Fontos tudni, hogy a faktorszám és a készítmény fényvédő hatása nem egyenesen arányos, azaz míg a 20 SPF faktorszámú készítmény 92 százalékos, addig az 50 SPF készítmény kb. 96 százalékos védelmet nyújt a napégéssel szemben. Ez a szám jelöli, hogy az adott termék használata mellett körülbelül mennyi ideig lehetünk a napon anélkül, hogy leégnénk.
Ha valaki 10 perc napozás után leég fényvédő krém nélkül, 10-es faktorú fényvédővel nagyjából 100 percig tehetné ki a bőrét a napsugaraknak. A leggyakoribb a 30-as, illetve az érzékeny, napkárosodott bőrűek és gyerekek számára az 50-es faktorszámmal ellátott naptejet is megtaláljuk a boltok polcain. Az általános ajánlás szerint az emberek többsége számára a 20 és 30 SPF közötti fényvédő elegendő védelmet nyújt. A krónikus fénykárosodás szempontjából fontos UVA elleni védelemről azonban az SPF nem nyújt információt, annak meglétét és erősségét tehát külön kell figyelni a csomagoláson, amit a PPD rövidítés jelez. Az tekinthető biztonságos fényvédőnek, ahol a PPD/SPF arány három vagy annál nagyobb.
Érdemes tehát magas UV-sugárzás esetén magasabb faktorszámú terméket választani, önmagában ez azonban nem biztosít teljes védelmet. Az ultraibolya sugaraknak két típusa is veszélyes lehet ránk. Az UV-A sugarak a késleltetett reakciókért - mint a bőr idő előtti öregedése, a ráncok megjelenése, a napallergia, a bőrrák -, és a melanoma megjelenéséért lehet felelős. Az UV-B sugarak pedig a bőr azonnali reakcióját, a bőr égését okozzák.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A fényvédő készítményt , legyen krém-, tej- vagy sprayformátumú, 30 perccel a lakásból való kilépés előtt kell felkenni, mert hatásuk kialakulásához időre van szükség. Amennyiben vízbe is bemegyünk, arcot mosunk, vagy megizzadunk, mindenképpen javasolt újrakenni utána a bőrünket. Egyes termékeket vízállóként hirdetnek, fontos azonban tudni, hogy ezek sem biztosítanak egész napos védelmet: általában 40 perc után érdemes ismételni a kenést. Nyáron tehát a ruhával nem fedett területeket fontos 2-3 óránként bekenni! Tudni kell, hogy a fényvédők csak megfelelő mennyiségben (2mg/cm2) alkalmazva tudják hatásukat kifejteni, vagyis érdemes vastagon bekenni a bőrfelszínt!
Ez is érdekelhet
