Télen még annak is kiszáradhat a bőre, akit az év más időszakában egyébként elkerülnek az ilyen jellegű panaszok. Ennek oka, hogy a hidegebb hőmérséklet következtében összeszűkülnek a pórusok, csökken a vérkeringés a bőr mélyebb rétegeiben, és emiatt átlagosan 10 százalékkal kevesebb faggyú termelődik. Márpedig a faggyú két fontos feladata a nedvesség megkötése és a a bőrt borító védőréteg fenntartása. Ráadásul a szeles időjárás, a fűtés miatti száraz levegő további nedvességet vonnak el a bőrfelszínről. Ilyenkor gyakran tapasztalhatjuk, hogy húzódik, kipirosodik, berepedezik, hámlik, kipirosodik, esetleg viszket a bőrünk. Ez nemcsak esztétikai szempontból jelent gondot, hanem azért is, mert azt jelzi, hogy meggyengült a bőr barrier funkciója, vagyis nem képes tökéletesen ellátni védőgát funkcióját.
Hidratáljunk kívül és belül!
A téli hónapokban érdemes gazdagabb formulájú arckrémet használni, különösen éjszaka. Keressünk olyan kozmetikumokat, amelyeknek összetevői elősegítik a bőr hidratálását. Ilyen például a pantenol, vagyis a B5-provitamin, amely elsőrangú regeneráló hatóanyag. Emellett jótékony hatásúak az olyan természetes lipidpótlók, mint például az olívaolaj vagy homoktövisolaj. Az arcunkon túl pedig fektessünk nagyobb hangsúlyt kezeink krémezésére, és az ajakbalzsamról, valamint a testápolóról se feledkezzünk el. Ha vannak olyan száraz foltok, ahol a bőrünk érdessé vált, berepedezett, akkor zsíros, tápláló krémmel kenjünk be legalább naponta kétszer.
A krémeken kívül érdemes lehet lecserélni egyéb kozmetikumainkat is: például ha eddig alkoholos arctonikot használtunk, váltsunk alkoholmentesre, ami kevésbé szárít. Tisztálkodás terén pedig részesítsük előnyben az SLS-mentes termékeket, hogy ezzel is óvjuk kültakarónkat az irritációtól és kiszáradástól.
A külső hidratálás mellett természetesen belülről is fontos oltani bőrünk szomját. A hűvösebb időben hajlamosak vagyunk kevesebb folyadékot fogyasztani, ezért figyeljünk oda rá tudatosan, hogy legalább napi 2 liter szénsavmentes vizet, zöld- vagy gyógyteát megigyunk.
Tekerjük lejjebb a hőfokot!
A kinti cidri után esténként jól esik egy forró fürdő, ám a bőr számára ez újabb tortúrát jelent. A túl meleg víz ugyanis eltávolítja a bőr felszínén lévő jótékony olajréteget, vagyis még inkább szárítja és rontja a védekező képességét. Emiatt érdemes langyosabb vízben fürdeni, és a kád helyett a zuhanyzást választani. Ha pedig mindenképp szeretnénk átmelegedni, igyunk inkább egy csésze forró teát.
De nemcsak a csap, hanem a fűtés termosztát hőfokát is érdemes lejjebb csavarni — és most nem a rezsiszámlákra gondolunk. A fűtés következtében ugyanis csökken a szobákban lévő levegő páratartalma, emiatt pedig bőrünk felszínéről is több nedvesség párolog el. A fűtési szezon szárító hatását pedig tovább ellensúlyozhatjuk párologtatással. Beszerezhetünk hideg párásító készüléket, de annak hiányában az is megteszi, ha a hálószobába teregetjük a frissen mosott ruhákat, vagy vízzel teli tálkákát helyezünk a radiátorokra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Burkolózzunk be a hideg ellen!
A
kötött pulóverek melegen tartanak, de az érzékenyt bőrt akár irritálhatja is az
anyaguk (például a gyapjú), ezért a legjobb, ha természetes pamutból készült
ruhákat hordunk. És ha már az öltözködésnél tartunk: a kesztyűt soha ne
hagyjunk otthon, mert kezünk bőrét remekül óvja a metsző, borzongató szél
ellen. Végül fontos megemlíteni, hogy nemcsak a hideg ellen kell védekeznünk télen,
hanem a napsugárzás ellen is. Bizony, az UV-sugárzás télen is lehet olyan mértékű
(különösen a havas tájakon), hogy károsítsa a bőrt, ezért a hideg hónapokban
sem tanácsos hanyagolni a fényvédős krémeket.
A cikk a Bayer Hungária Kft. megrendelésére készült.
