A bőr kiszáradásának folyamata
Az egészséges bőr természetes védelmét egy úgynevezett hidro-lipid film biztosítja, amely nagyrészt vízből és lipidekből áll. Vízálló, védi a bőrt a külső, agresszív hatásoktól, és megelőzi a vízveszteséget. Amikor azonban a felhám felső rétegében nincs meg a víz-lipid egyensúlya, akkor nem képes teljes mértékben ellátni a feladatát, bőrünk pedig - egyebek mellett a kezünkön is - elkezd kiszáradni és gyengül a védelmi funkciója.
Milyen okok állhatnak a háttérben?
A száradt, repedezett kéz az egyik leggyakoribb bőrprobléma. Oka lehet a bőrtípus: a száraz vagy nagyon száraz bőr (amely egy genetikai rendellenesség) például az egész testünkön észrevehető nyomot hagy. Szintén jellegzetes tünet különféle patológiás bőrállapotok, pikkelysömör, ekcéma vagy az ekcémából kifejlődő irritált, viszkető, atópiás bőr esetén. A mostani koronavírus-helyzetben a gyakori szappanos kézmosás, illetve az alkoholos kézfertőtlenítők használata is hozzájárulhat a panaszok fellépéséhez.
Ha nem a bőrtípusunk vagy valamilyen betegség váltja ki a kellemetlen szimptómát, akkor érdemes környezeti, klimatikus tényezőkre gyanakodni. Ilyen például az időjárás: ősszel és télen a hideg, száraz, alacsony páratartalmú levegő következtében szinte borítékolható a kéz bőrének kiszáradása, kirepedezése. A gyakori kézmosás, kézfertőtlenítés vagy kemikáliák használata (például mosogatáshoz, takarításhoz) ugyancsak kockázati tényező lehet, emiatt bizonyos szakmákban dolgozóknál jellemzőbb lehet a probléma: orvosok, ápolók, fodrászok stb.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Így ápoljuk a kezünket
Az első és legfontosabb teendőnk az, hogy megkeressük a panaszaink mögött rejlő kiváltó okot. Ehhez célszerű bőrgyógyász szakemberhez fordulni, aki segít eldönteni, mi állhat a háttérben. Általánosságban elmondható azonban, hogy állapotunk javulása érdekében igyekeznünk kell csökkenteni a környezeti, klimatikus ártalmakat: használjunk rendszeresen magas fényvédőtartalmú krémeket és szerezzünk be bőrbarát tisztító-, mosogatószereket. Amennyiben pedig fény derül egy esetleges betegségre, tartsuk be az annak kezelésével kapcsolatos terápiás javaslatokat is.
Szintén segítségünkre lehet, ha hidratáltak maradunk, így mindig igyunk elegendő mennyiségű folyadékot, illetve kerüljük a túlhevült, zárt környezetet. Figyeljünk otthonunk levegőjének páratartalmára, a száraz levegő ugyanis elősegítheti a bőr kiszáradását. Ha kell, változtassunk tisztálkodási szokásainkon! Tartózkodjunk a hosszú ideig tartó, forró vizes fürdőktől, kézmosástól, illetve tisztálkodószerekből - főleg szappanból - is olyat válasszunk, amely tápláló összetevőket tartalmaz, nem agresszív a kezünk bőrére nézve, és nincsenek benne irritáló anyagok, tartósítószerek. Kéztörlésnél kíméletes mozdulatokkal "dolgozzunk", a dörzsöléssel ugyanis csak rontunk a tüneteinken.
A száradt, repedezett kéz bőrének ápolásánál arra kell törekednünk, hogy megakadályozzuk a víz párolgását és megfelelő mennyiségben a felhámban tartsuk, illetve, hogy a bőr megváltozott védelmi vonalát visszaállítsuk. Reggel és este, a tisztálkodás után alkalmazzunk hidratáló és bőrpuhító krémet, hogy a húzódó érzést megelőzzük, és megvédjük bőrünket a külső hatásoktól. Ezenkívül mindig legyen nálunk kifejezetten a tüneteink enyhítésére kifejlesztett kézkrém, lehetőleg patikákban elérhető dermokozmetikum, ami megerősíti a bőr hidro-lipid rétegét, és tartósan védi a bőrt, helyreállítva a természetes biológiai bőrfelszínfunkciót. Olyan gyakran használjuk, amilyen gyakran szükséges, illetve ugyancsak célszerű alkalmazni minden hosszabb ideig tartó vízzel való érintkezés után is.
Legjobban: