Mindenkinek mondták gyerekkorában, hogy most már jöjjön ki a vízből, mert ráncos a keze. Az ujjakon lévő bőr reakciója, ha víz éri, hogy beráncosodik. Erre a legelterjedtebb magyarázat, hogy azért, mert a bőr felázik. A bőr azonban nem ázik fel, hiszen akkor máshol is ráncosodna - de nem ráncosodik, csak az ujjakon.
Korábban úgy gondolták, hogy az ujjak ráncosodásának hátterében az ozmózis nevű folyamat lejátszódása áll. Ennek lényege, hogy ha két oldat között egy áteresztő hártya - esetünkben a sejtmag - feszül, akkor az a kisebb vízmolekulákat beengedi a nagyobbakat nem. Vagyis a víz a bőr alatt lévő sejtek felé áramlik, amik megduzzadnak. Ez okozza a ráncosodást. Ezt az elméletet döntötték meg néhány évvel ezelőtt, főként annak fényében, hogy testünk többi részén nem ráncosodik a bőrünk.
Az evolúció lehet a ludas
Mint kiderült az ujjak ráncosodásának evolúciós oka lehet. A legújabb kutatásokkal azt bizonyították, hogy az ujjak ráncosodása egy idegi reakció, válasz arra a tényre, hogy víz alatt mindent nehezebb megfogni, mert síkos lesz a kezünk. A ráncosodásnak köszönhetően a tárgyakat könnyebb megfogni. A lábujjak ráncosodása pedig, a vizes környezetben való közlekedést könnyíti meg. Ez a folyamat a csimpánzoknál is megfigyelhető. A ráncosodást egyébként a vízre adott reakció következtében összehúzódó vérerek okozzák, amit a szimpatikus idegrendszer szabályoz.