Talán nem is gondolnánk, de testünk legnagyobb szerve a bőrünk. Egy felnőtt ember esetében körülbelül 1,5 - 1,8 négyzetméter alapterületű, a tömege pedig megközelíti a 10 kilogrammot. A különböző bőrrétegek különböző funkciókat látnak el. A legfelső, idegen szóval epidermisz például a folyamatosan cserélődő és megújuló szarurétegen keresztül a legfőbb védelmi vonalat biztosítja a külvilággal szemben. Alatta az irha, amelyet a szaknyelvben dermisznek neveznek, a bőr rugalmasságáért felelős. A legalul elhelyezkedő bőralja (subcutis) a többi között hőszigetel, és raktározza az energiát. Hogy ezeknek a kihívásoknak meg tudjon felelni, vigyáznunk kell bőrünk állapotára. Amennyiben azonban kiszárad, sokkal kiszolgáltatottabbá válik a kórokozókkal szemben.
Milyen érzés, ha száraz a bőrünk?
Kicsit olyan, mintha egy számmal kisebb ruhát vettünk volna fel: ha száraz a bőrünk, feszül és húzódik. Különösen erősen érezhetjük ezt hosszú meleg fürdő vagy uszodai edzés után, hiszen Magyarország legtöbb településén a csapvíz kemény, azaz magas benne a kalcium- és magnéziumsók aránya. Ha a kezünkkel végigsimítjuk az arcunkat, karunkat, lábszárunkat, puhaság helyett, durva, érdes felületet találunk. A száraz bőr viszket is, valamint kipirosodik és hámlik. Gyakran láthatjuk, hogy finom vonalak, árkok vagy erőteljesebb ráncok, illetve repedések jelennek meg rajta, amelyek akár vérezhetnek is.
Milyen tényezők állhatnak a háttérben?
Ha száraz a bőrünk, legtöbbször arra kell gyanakodnunk, hogy valamilyen környezeti hatás eredményeképpen alakult ki a probléma. Ilyen például az időjárás: az erős szél és az alacsony hőmérséklet, ezzel együtt az állandó fűtés a zárt helyiségekben ősztől tavaszig bizony erősen igénybe veszi a bőrünket. Ezt súlyosbítja, ha a téli fagyok idején kint vagy bent is alacsony a levegő páratartalma. A nyári melegben is vigyázni kell, hiszen a túlzásba vitt napozás ugyancsak szárítja, az UV-sugárzás pedig öregíti a bőrt. Ellentmondásosnak tűnik, de a hosszú, forró fürdők is elősegítik a bőr kiszáradását, mivel lassan, de biztosan lebontják az úgynevezett lipideket. Ezek a főként glicerint és zsírsavat tartalmazó molekulák ugyanis éppen a nedvesség elpárolgását akadályozzák meg a külső bőrrétegben, az epidermiszben. Ráadásul a lipidek felelősek azért is, hogy megelőzzék a gombák vagy baktériumok elszaporodását. Amennyiben nem tudják ellátni feladataikat, nemcsak a bőrünk, hanem az egész szervezetünk kiszolgáltatottá válik a kórokozókkal szemben.
Akkor is sokat árthatunk magunknak, ha nem kellő körültekintéssel választjuk ki a kozmetikumokat és tisztítószereket: a legtöbb szappan, tusfürdő, dezodor, illetve mosószer ugyanis nemcsak a már említett lipideket roncsolja, hanem a vizet is elvonja a bőrünkből. Sokat számít az is, mennyi folyadékot fogyasztunk, a bőrünk nedvességtartalma ugyanis lecsökkenhet, ha az egész szervezetünk dehidratált. Erre leginkább az idős emberek hajlamosak, hiszen a szomjúságérzet a kor előrehaladtával gyengül. A dohányosoknak is számolniuk kell azzal, hogy könnyen kiszárad a bőrük, hiszen a nikotin lassítja az anyagcsere-folyamatokat, ezáltal kevesebb víz és egyéb tápanyag jut el a sejtekbe.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A száraz bőr mint betegség
Száraz, hámló bőrterületek kialakulhatnak a főként genetikai háttérre visszavezethető pikkelysömör vagy ekcéma esetén, sőt a gombás bőrfertőzésnél is ez az egyik vezető tünet. De már a csecsemőkön is megjelenhet lemezes vagy finom hámlás, amely halbőrbetegségre, idegen szóval ichthyosisra, vagy atópiás dermatitiszre utalhat. Bőrszárazság akkor is felléphet, ha kevés a szervezetünkben a B-vitamin vagy a vas. Vannak olyan krónikus betegségek is, amelyek elváltozásokat okoznak a bőrünkön. Pajzsmirigy-alulműködés állhat a háttérben például akkor, ha az extrém száraz bőr mellett azt tapasztaljuk, hogy töredezik a hajunk, a körmünk, fáradékonyak vagyunk, romlanak a fogaink, vagy a megszokott táplálkozás mellett is feltűnően hízunk.
A bőrszárazsággal a cukorbetegek is gyakran szembesülnek, de náluk feltűnő szájszárazság és viszketés is társulni szokott mellé. Az onkológusok jól tudják azt is, hogy egyes daganatos megbetegedésekre is felhívhatja a figyelmet a száraz bőr. Ilyen például a limfóma, amikor a nyirokrendszer sejtjei kezdenek el ellenőrizetlenül növekedni és osztódni, illetve nem kellő mértékben pusztulnak el. De ide tartozik a leukémia is, amikor a vérképzésben részt vevő csontvelői sejtek indulnak kontrollálatlan szaporodásnak.
Mit tehetünk?
Először is ápoljuk megfelelően a bőrünket, figyeljünk oda a külső-belső hidratálásra, válasszunk száraz bőrre való tisztálkodószereket. Fürödjünk és zuhanyozzunk rövid ideig, a forró víz helyett pedig engedjünk meleget. Kerüljük az antibakteriális szappanokat és tusfürdőket, helyettük inkább olyanokkal mosakodjunk, amelyek hozzáadott hidratáló anyagokban gazdagok. Jó szolgálatot tehetnek az olajok is, főleg nedves bőrre kenve, hiszen megakadályozzák, hogy a víz elpárologjon a felszínéről. Használjunk az otthonunkban és a munkahelyünkön is párologtató készülékeket, amelyek növelik a levegő páratartalmát.
Olyan ruhákat viseljünk, amelyek természetes anyagokból készültek, hogy a bőrünk tudjon lélegezni. A tisztításuknál pedig részesítsük előnyben azokat a mosószereket és öblítőket, amelyek festék- és illatanyagmentesek, hogy megelőzzük a bőrirritációt. Figyeljünk oda arra is, hogy megfelelő mennyiségű, lehetőleg cukormentes folyadékot igyunk. Ha pedig mindezek ellenére nem javulnak a kellemetlen tüneteink, forduljunk bőrgyógyászhoz.
Legjobban: