Súlyos tévhitek miatt hirdetik azt egyes influenszerek, hogy nem kell fényvédő krémeket használni. A Healthline szakértők segítségével járt utána a naptejeket övező álhíreknek.
Tévhit: Semmi sem bizonyítja, hogy a napfény rákot okoz
Bár az influenszerek azt állítják, hogy a napfény nem okoz rákos megbetegedést, a valóság ezzel szemben az, hogy az UV-sugarak a bőr sejtjeinek DNS-ét képesek megváltoztatni. Ezzel pedig olyan mutációk indulhatnak el, amelyek bőrrákhoz vezethetnek, magyarázta Dr. Susan Massick bőrgyógyász a portálnak.
Az amerikai Bőrrák Alapítvány szerint a nem melanomás bőrrákok mintegy 90 százaléka és a melanomák 86 százaléka a nap UV-sugárzásával hozható összefüggésbe.
Tévhit: A naptejet használók mindig bőrrákosak lesznek
Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy a biztonsági öv viselése növeli az autóbalesetek kockázatát, mondta Dr. Gary Goldenberg bőrgyógyász a Healthline-nak.
"Valójában azonban tanulmányok megállapították, hogy a napvédő krém használata kalap és napvédő ruházat viselésével, valamint az árnyékos területek keresésével kombinálva csökkenti a leégés és az UV-s bőrkárosodás kockázatát” - mondta a Healthline-nak.
Továbbá számos kutatás kimutatta, hogy már a napvédő krém használata is csökkenti a rákot megelőző bőrelváltozások számát, tette hozzá Goldenberg. Ez azért van így, mert olyan gátként működik, amely blokkolja vagy elnyeli a káros UV-sugárzást.
Tévhit: A hetvenes években azért volt sokaknak bőrrákja, mert naptejet használtak
Bár az évek során folyamatosan nőtt a bőrrákos diagnózisok száma, Goldenberg szerint a növekedés nem a naptejek miatt van, hanem inkább az elöregedő népesség, a több napozás, valamint a nagyobb tudatosság miatt. A klímaváltozás is hozzájárult a több betegséghez, a megnövekedett átlaghőmérsékletek miatt.
Tévhit: Az ásványi alapú naptej biztonságosabb, mint a vegyi alapú
Mind az ásványi, mind a vegyi alapú fényvédők biztonságosak, és egyik sem mérgező. Az ásványi alapú fényvédők a természetben előforduló ásványi összetevőkből, titán-dioxidból vagy cink-oxidból állnak, míg a vegyi alapú fényvédők kémiai alapúak, de ettől nem mérgezőek, mondta Massick.
„Az ásványi fényvédők fizikai blokkolók, és visszaverik az UV-sugarakat a bőrről, míg a vegyi fényvédők inkább elnyelik és szétszórják az ultraibolya sugarakat, így más módon nyújtanak védelmet" - mondta. „Az ásványi fényvédők nem feltétlenül biztonságosabbak, de kevésbé valószínű, hogy kiütést vagy bőrirritációt okoznak, az érzékeny bőrűek esetében.”
Emiatt inkább az ásványi fényvédőket javasolja a kémiai fényvédők helyett, „mert az emberek hajlamosak több kiütést és irritációt kapni a kémiai alapú fényvédők egyes összetevőitől”.
Azt is javasolta, hogy kerüljük az illatanyagokat és parfümöket tartalmazó napvédő krémeket, amelyek szintén hajlamosak bőrirritációt okozni.
Massick szerint a naptej kiválasztásánál az alábbiakra figyeljünk:
- Minél magasabb a cink-oxid és a titán-dioxid aránya, annál hatékonyabban blokkolják fizikailag az UV-sugarakat.
- Széles spektrumú UVA- és UVB-védelemre egyaránt szükség van a teljes védelemhez.
- Legalább 80 percen át képes ellenállni a víznek.
- Legalább 50 faktoros.
- A magasabb ár nem feltétlenül jelent jobb védelmet is.
- Nézzük meg a lejárati dátumot is!
A fényvédő krémek használata mellett az alábbiakkal óvhatjuk meg magunkat a nap káros hatásaitól:
- Nap- vagy esernyők használata, hogy árnyékban legyünk.
- Megfelelő ruházat a fénysugarak ellen.
- Széles karimájú kalap, amely takarja a hajas fejbőrt, a füleket és a nyakat.
- Jó minőségű, 100%-os UV-védelmet nyújtó napszemüveg.
- Lehetőség szerint délelőtt 10 és délután 3 között ne menjünk ki a napra.
Petro szerint az éves bőrgyógyászati kontrollon túl mi is vizsgáljuk meg a testünket. Építsünk be C-, E- és A-vitamint, cinket, szelént, omega-3 zsírsavakat, likopint is az étrendünke, de kerüljük a gyulladást okozó ételeket.