Az orvosi szóval dermatitisként is ismert ekcéma a bőr felszínes gyulladásával járó betegség. Alapvetően két fajtáját különböztetjük meg: a genetikus hajlamon alapuló, már gyermekkorban kialakuló atópiás dermatitiszt, illetve a felnőttkori kontaktekcémát, amely különböző allergénekre (többnyire valamilyen vegyi anyagokra) vagy a szervezetben található belső gócra kialakuló bőrreakció. Jellegzetes tünetei a vöröses, viszkető gyulladásos bőrelváltozások, amelyek bőrhámlással és viszketéssel járhatnak, az érintetteknek sok kellemetlenséget okozva.
A tünetek súlyossága változó, az enyhe bőrpírtól a súlyos, hólyagképződéssel járó duzzanatig terjedhet. Számos tényező belobbanthat a macskaszőr-allergiától a stresszen át a fémérzékenységig, emellett a kiváltófaktorok egyénenként is változhatnak, ami különösen nehézzé teszi az ekcéma kezelését. De az érintettek életét nem csak maguk a tünetek, hanem az amiatt érzett megbélyegződés is megkeserítheti, a betegséggel kapcsolatban ugyanis számos tévhit él a köztudatban. Ezekből gyűjtöttük össze a legfontosabbakat.
Tévhit: az ekcémás ember „terjesztheti” a betegségét
Ez az egyik legdurvább tévhit, ami miatt nagyon sok érintett szégyenérzettel takargatja betegsége bőrtüneteit. Még mindig rengetegen gondolják ugyanis azt, hogy az ekcéma érintéssel, vagy akár eszközök közös használatával is „továbbterjedhet”. Ez azonban egyáltalán nem igaz: sem a gyermekkorban jelentkező, sem pedig a felnőttkori kontaktekcéma nem adható át ilyen módon, hiszen nem vírusos vagy bakteriális fertőzésről van szó, hanem a szervezet immunreakciója váltja ki a panaszokat.
Tévhit: az ekcémások nem járhatnak uszodába
Ennek a gyakori tévhitnek a hátterében két dolog is állhat. Az egyik a már fent említett, durva tévhit arról, hogy a bőrtüneteket az érintettek másoknak is továbbadhatják. Ez természetesen nem igaz, az ekcémások panaszait sem testi kontaktussal, sem pedig a medencék közös használatával nem kaphatjuk el.
A másik gyakori, uszodahasználathoz kötött tévhitnek már van némi alapja: sok ekcémás attól fél, hogy a klóros víz miatt tünetei felerősödhetnek. Való igaz, hogy az uszodák fertőtlenítésére használt klór dehidratál, azaz vizet von el a szervezetből, így szárítja a bőrt. Ez a hatás pedig az ekcémások eleve kiszáradásra hajlamos bőrének állapotát tovább ronthatja (bizonyos gyógyfürdők vizei ugyanakkor éppen, hogy enyhíthetik a bőrtüneteket). Azonban emiatt sem kell az ekcémásoknak lemondaniuk az úszás örömeiről, mindössze néhány fontos szabályt kell betartanunk. Fontos például, hogy úszás előtt és után is alaposan zuhanyozzanak le. A klór miatti dehidratálódást segítenek helyreállítani a kifejezetten érzékeny, például ekcémára hajlamos bőrre fejlesztett testápolók, amelyeket az úszást követő zuhanyzáskor ajánlott használni.
Tévhit: nincs szükség kezelésre, az ekcéma majd magától is elmúlik
Ennél a kérdésnél fontos különválasztani a gyerekkori atópiás dermatitiszt, amit felnőttkorra jó eséllyel kinőhetnek az érintettek. A felnőttkorban is gondot okozó ekcéma enyhítésére azonban általában megfelelő terápiára lehet szükség. A legfontosabb teendő a tüneteket kiváltó allergén felkutatása és eltávolítása, amennyiben ez lehetséges. Helyileg gyulladáscsökkentő készítmények enyhíthetik a bőrpanaszokat. A patikákban vény nélkül is elérhetőek olyan készítmények, amelyek szteroid nélkül hatékonyan csillapítják az allergiás reakció okozta bőrirritációt (szárazság, kipirosodás, viszketés). Érdemes egy bőrgyógyász vagy patikus véleményét is kikérni ezen készítményekről.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Tévhit: helyes étrenddel megszüntethetőek az ekcémás panaszok
Több olyan
diéta is kering a köztudatban, amelyről úgy tartják, hogy teljesen
tünetmentessé teheti az ekcémát. Az általános tapasztalatok szerint a megfelelő
étrend valóban segíthet a panaszok enyhülését, teljesen azonban nem tudja
azokat megszűntetni. A magas hisztamintartalmú ételek (olajos magvak és füstölt
húsfélék) általánosan minden allergiás reakciót, így az ekcéma tüneteit is
ronthatják, de sokaknál a glutén és a laktóz bevitele kapcsán lángolnak fel a
panaszok. Minden érintett maga kell, hogy kitapasztalja, mely ételek
erősíthetik fel a tüneteiket, és lehetőség szerint minimalizálni azok
bevitelét. A megfelelő étrend kialakításához is érdemes orvosi segítséget
kérni.
A cikk a Bayer Hungária Kft. megrendelésére készült.
