A krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő, a betegségük utolsó éveiben járó betegek számára nem jár annyi haszonnal a tüdőrehabilitáció, mint az olyan betegek esetében, akiknek még több évük van hátra, függetlenül az életkortól, a társbetegségektől vagy a tüdőfunkciótól.
"Noha a két éven belül elhunytak testmozgási teherbírása javult a program során, ebben és más fő változókban kevesebb javulást mutattak azoknál, akik tovább éltek" - közölte Bonnie Steele diplomás ápoló, a kutatást támogató Veteránügyek Igazgatóságához tartozó Puget Sound Egészségügyi Ellátó Rendszer légzési klinikai szakápolója Seattle-ben. "A felfedezés életkortól, tüdőfunkciótól és számos más betegségtől független volt."
A kutatók úgy gondolják, hogy a végstádiumú COPD betegek rosszabbul lennének egy tüdő- vagy egyéb betegség esetében. "Korábbi tapasztalatok alapján tudjuk, hogy még a tüdőfunkción alapuló súlyos obstruktív tüdőbetegségek esetében is hasznos lehet a tüdőrehabilitáció" - közölte Steele.
Lehetséges, hogy a végstádiumban lévő betegeknek általánosan rossz az izomműködésük, gyengébb a fizikai állapotuk és helyzetüket különböző társbetegségek együttállása is befolyásolhatja, például egy szívelégtelenség.
"A mintánk túl kicsi volt a kérdés teljes megmagyarázásához" - közölte Steele. "Mégis azt sugallja, hogy a végstádiumú COPD betegek kezelése még így is hatékony lehet, és a betegségük korábbi időpontjában bevezetett testedzés nagyobb mértékű javulást eredményez."
Videó, animáció: HáziPatika.com