A negyedik leggyakoribb halálok a világon az a krónikus, gyógyíthatatlan tüdőbetegség, amelynek ma van a világnapja.
A COPD évente több mint 3 millió ember halálát okozza.
A legújabb vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a klinikailag jelentős tünetekkel élő COPD-s betegek 25-50 százaléka nem tud a betegségéről. A szakértők becslése szerint Magyarországon mintegy 500.000 küzdenek a légzés progresszív, egyre súlyosbodó romlásával. Közülük mégis csak alig több mint 100 ezer szerepel a Tüdőbeteg-gondozó hálózat nyilvántartásában.
Sokan nem tudják, hogy a légszomj, a nehézlégzés nem egyszerűen az idősödés jele - olvasható a COPD világnapja alkalmából kiadott sajtóközleményben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A COPD korai jelei közé tartoznak a köhögés, a nagyobb mennyiségű köpet ürítése, valamint a terhelésre jelentkező nehézlégzés. A veszélyeztetett személyek légzésfunkciós vizsgálatával fájdalmatlanul lehet diagnosztizálni a betegséget már annak korai szakaszában. A spirometria egy egyszerű, gyors és fájdalommentes vizsgálat.
A spirometria korai és széles körű használatával már kezdeti stádiumban fel tudják ismerni a COPD-s betegeket, és csökkenteni tudják a betegség káros következményeit, már ha az emberek időben elmennek szűrővizsgálatra - hívja fel a figyelmet Nemes Mária, a COPD-s Tüdőbetegek Egyesületének elnöke.
Magyarországon a légzésfunkciós vizsgálat (spirometria) az ország valamennyi tüdőbeteg-gondozójában a rutinvizsgálatok közé tartozik, de számos háziorvosi rendelőben is képesek már elvégezni a szűrővizsgálatot.
Kezelés nélkül a COPD egy progresszív betegség, amelynek romlásával a betegek panaszai fokozódnak: többet köhögnek, nehézlégzésük egyre kisebb terhelésre jelentkezik, és egyre súlyosabbá válik. Egyre nehezebben tudják mindennapi tevékenységüket végezni, nehezükre esik felmenni egy emeletet a lépcsőn vagy a kutyát sétáltatni. A súlyosabb esetekben már az öltözködéshez és a mosakodáshoz sem lesz elég a levegő, és végül a COPD-s betegek már csak tartós oxigénkezelés mellett tudnak létezni.
Világszerte a cigarettázás a COPD leggyakoribb rizikófaktora. Egyéb kockázati tényezők (a poros környezet, munkahelyi vegyi anyagok gőze, a fűtéskor vagy főzéskor keletkező füstök, különösen rosszul szellőző helyiségekben) elsősorban a kevésbé fejlett vidékeken, illetve a fejlődő országokban játszanak nagyobb szerepet.
A COPD Világnapját 2002-ben ünnepelték első alkalommal.
Ez is érdekelhet
Ennek alkalmából november 22-én 10-18 óra között a VAM Design Centerben (Budapest, Király u. 26.) várják a szakemberek az érdeklődőket, és lehetőség nyílik légzésfunkciós szűrővizsgálaton való részvételre is.
Legjobban: