Tiszta a levegő?
A középkorban a tüdőről azt gondolták, hogy a szívet látja el friss levegővel. Nem jártak messze az igazságtól. A friss levegőt később is rendkívül fontosnak tartották, a tüdő gyógyításának egyik legfőbb módja az volt, hogy - ha csak lehetett - tiszta, jó levegőjű szanatóriumokba küldték a tüdőbetegeket. Minden légvétellel nagyjából fél liter levegőt szippantunk be. 78% nitrogént, 21% oxigént, 1% vízgőzt, szén-dioxidot, hidrogént, nemesgázokat és természetesen némi szennyezést: mérgező gőzöket és gázokat, port, hamut, permetet, illatokat - elenyésző mennyiségeket, alig néhány mikrogrammot literenként. Csakhogy tüdőnk éveken át napi 10-15 ezer liter levegőt mozgat meg, így a szennyezés idővel megteszi hatását. A tüdő közvetlenül érintkezik a beszívott levegővel, kézenfekvő, hogy betegségeit is nagyrészt innen szedi össze. Kiterjedt belső, nedves nyálkahártyáján remekül megtapadnak a szilárd szennyező anyagok, beoldódnak a mérges gázok. A tüdő fokozza tisztító tevékenységét, növekszik a nyálkatermelés, több feladat hárul a csillószőrökre, a tüdő apró utcaseprőire. A nagy mennyiségben érkező káros anyagokat és port a tüdő nem minden esetben képes kiküszöbölni. Elsőként a csillószőrök működése kerül veszélybe, sérülésükkel, végleges pusztulásukkal azután további károsodások láncolata indul meg.
A levegőből kapjuk
A leggyakoribb tüdőbántalmak a nehézlégzéssel, légúti obstrukcióval járó kórok, közöttük előkelő helyet foglal el a COPD. Valóban, a betegség eddig megismert szervezeten kívüli rizikófaktorai nagyrészt a belégzett levegővel kapcsolatos környezeti tényezők. (Kivételt képeznek az alkoholizmus, alultápláltság és rossz szociális helyzet.) A porral és vegyianyagokkal szennyezett levegő, illetve esetleges fertőzések egyaránt belégzéssel kerülnek a tüdőbe. A munkahelyi ártalmak is főként a levegőbe kerülő káros anyagokat jelentik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Aki azt hiszi, hogy régen nem voltak obstruktív tüdőbetegségek, levegőszennyezettség és munkahelyi ártalmak, bizony téved. Mintegy ötszáz éve a bölcs filozófus és orvos, Paracelsus jó nyomon járt, amikor azt javasolta a tüdőbeteg bányászoknak, hogy hagyjanak fel munkájukkal, amit a fullasztó járatokban végeznek. Felismerte, hogy a bányászok tüdőbetegsége a rossz levegő, a "hegy kipárolgásai" miatt alakul ki. Mondhatnánk, Paracelsus volt az egyik első "üzemorvos", a munkahelyi ártalmak felfedezője!
Az obstruktív tüdőbetegségek okainak feltárása is lényegében azzal kezdődött, hogy számba vették, kik betegszenek meg. Így jöttek rá a dohányzás és bizonyos munkahelyek levegője szennyezettségének kiváltó oki szerepére.
Valami van a levegőben
Milyen veszélyes anyagokat szippantunk be a levegővel? Lehetetlen volna felsorolni valamennyi káros anyagot! Gondoljunk csak a dohányfüstre, amiben már több mint négyezret azonosítottak. A dohányfüst a lehető legtöményebb légnemű méregkoktél. Becslések szerint több mint százszor annyira mérgező, mint a lehető legforgalmasabb útkereszteződés levegője. Már gázösszetételének levegőhöz képesti aránya is gyanús: 73% N2, csupán 10% O2, 9,5% CO2, 4,2% CO, 1% H2, 0,6% nemesgáz, 0,16% HCN, 0,03% NH3, 0,02% nitrogénoxidok, nyomokban H2S (dihidrogén-szulfid), szerves vegyületek (pl. formaldehid).
A dohányfüstöt, a gépkocsik kipufogógázait, az ipari füstöt, munkahelyek szennyezett levegőjét és egyáltalán a szennyezett levegőt a mérges gázokon kívül veszélyes permetek vagy aerosolok (apró folyadékcseppecskék) és por formájában eloszlatott szilárd anyagok alkotják. Ma már sok - az egyes összetevőkre és jellemzően előforduló elegyekre vonatkozó - adat áll rendelkezésünkre arról, hogy ezek miként befolyásolják a tüdő működését, okoznak-e légúti obstrukciót, nehézlégzést, illetve milyen szerepet játszanak a COPD kiváltásában.
Gázok
Közvetlen vagy közvetett bizonyítékok vannak a SO2 (kén-dioxid) továbbá különböző kénes gázok, az O3 (ózon), a nitrózus gázok, a klórgáz, a dioxin (halogén tartalmú szerves gázok) COPD-kialakuláshoz vezető hatására. Gyanúsak a különböző illatanyagok, a háztartási tiszítószerek és légfrissítők különböző illóolajai, gázai is. A radon a dohányfüst alkotójaként és attól függetlenül is károsnak bizonyult.
Folyadékok, permetek
A háztartásban használt illatosítók általában permetekként kerülnek a levegőbe. Ahány, annyiféleképpen irritálhatja a légutakat. A levegőbe került savak (pl. H2SO4=kénsav) és lúgos oldatok is irritálják a tüdő nyálkahártyát. Gondoljunk csak arra, hogy milyen köhögési inger vesz rajtunk erőt, ha óvatlanul a 20%-os háztartási ecetbe szippantunk bele.
Szilárd anyagok, porok
A szilárd szennyező anyagokhoz tartozik a dohányfüst hamuja, a bányászatban és nehéziparban keletkező különböző porok, a szénpor, az azbeszt. Azbeszt néven a természetesen is előforduló szilikátokat értjük. Szilikátkristályok pora keletkezik kvarc- és különböző szilikátos kőzetek, kövek megmunkálásakor, csiszolásakor. A tüdőben ún. szilikózist, azbesztózist okozhatnak. Hasonló tünetekkel jár a pici vasszemcsék tüdőbe kerülése. A cinket, arzént, beríliumot is számon tartják az obstruktív tüdőbetegségekre, COPD-s tünetekre hajlamosító tényezők között. Vizsgálták a kadmium-szennyezés és a tüdő tüdőtágulás összefüggését, hatása károsnak bizonyult.
A tüdőfunkciót csökkentik a fafeldolgozáskor, a növényi törmelékekből, a malomiparban a gabonából, a textiliparban a természetes és szintetikus szálakból képződő porok is. Ezek az anyagok nem mérgezőek, mindenhol előforduló természetes anyagok, bizonyos szemcseméretűre aprózódva azonban, ha nagy mennyiségben jutnak be a tüdőbe, eltávolításuk és jelenlétük nagy megterhelést jelent légzőszervünk számára. Hasonló okból lehetnek károsak a gombaspórák és pollenek is, amelyek emellett túlérzékenységi reakciót is kiválthatnak.
Kik vannak veszélyben?
Mindenki, aki rendszeresen szív be dohányfüstöt, akár passzív dohányosként is. Az összes többi káros környezeti hatás csak töredéke a dohányfüst okozta ártalomnak. Fokozott a COPD veszélye a szennyezett levegőjű települések, főként a városok, forgalmas utak, csomópontok lakóinak esetében és foglalkozási ártalmak kapcsán mindazoknál, akik az eddig felsorolt anyagokkal kerülhetnek közvetlen kapcsolatba. Külön meg kell említeni a bányászat, egyes nehézipari, vegyi-, textilipari üzemek, a malomipar dolgozóit, az építő- és tüzelőanyagok gyártásával, csomagolásával foglalkozókat.
A világ más tájairól is hozhatunk példát. Ázsia és Afrika lakosságánál a korszerűtlen beltéri tüzeléshez felhasznált anyagok, az állati ürülékek, a guanó pora és ezek égéstermékei a legfőbb veszélyeztető tényezők, különösen a családi tűzhely körül foglalatoskodó asszonyok számára. A belélegzett por miatt a 2001. szeptember 11-i katasztrófa-elhárítóinak mintegy harmada szenved nehézlégzésben.
Soha sincs jó idő?
A klimatikus tényezők közül megemlítendő a hideg, szeles időjárás, a hőmérséklet hirtelen változása, a magas páratartalom, sűrű köd és a nagy meleg, amelyek szintén szerepet játszhatnak a tüdő érzékenyítésében, a COPD rosszabbodásában, a gyulladás fellángolásában. A nyári kánikula azért lehet fontos, mert a nagyvárosok meleg, házak között megrekedt levegőjében sok már említett káros anyag, például ózon halmozódhat fel. Szintén környezetünkből érkező hatások az ionizáló sugárzások, légúti fertőzések, egyes gyógyszerek hatásai, jóllehet ezek már nem függnek össze a levegőszennyezettséggel, és a COPD légúti okainál tettünk róluk említést.
Kattintson ide, és egy oldalon elolvashat mindent, ami fontos a COPD-vel kapcsolatban!
Ez is érdekelhet
Legjobban: