Világszerte több mint 540 millió ember él cukorbetegséggel, akik közel harminc százalékánál lábszárfekély is kialakul szövődményként életük során. A modern életvitel, az elhízás és a testmozgás hiánya miatt a közeljövőben világszerte emelkedhet azok száma, akik a diabétesz következtében nehezen gyógyuló sebekkel, fekélyekkel küzdenek majd. A látható tendencia mellett egyre több fertőzés nem reagál a hagyományos antibiotikumkezelésre a rezisztens baktériumok miatt, ami akár amputációt is eredményezhet az érintett betegeknél – olvasható a Sheffieldi Egyetem közleményében.
"Sürgős innovációra van szükség a sebkezelés terén, és igazi megtiszteltetés, hogy tagja lehetek annak a nemzetközi csapatnak, akik több mint 10 éve dolgoznak ezen az alternatív kezelésen" – mondja Rob Short, a Sheffieldi Egyetem kémikus professzora. Az új kezelés hidrogél kötszerek (ezeket gyakran használják a sebkötözésben) plazmaaktiválását foglalja magában, amelynek hatására különböző oxidáns vegyületek egyedülálló keveréke szabadul fel, ezek pedig hatékonyan fertőtlenítenek és elősegítik a krónikus sebek gyógyulását.
A tanulmányt vezető Sheffieldi Egyetem és a Dél-Ausztrál Egyetem kutatói úgy vélik, hogy az új módszer jelentős előrelépést jelenthet az antibiotikumrezisztens kórokozók leküzdésében, illetve képes lesz forradalmasítani a diabéteszes lábszárfekély és egyéb krónikus sebek kezelését. A hidegplazma előnyeit korábbi klinikai vizsgálatok is igazolták, kimutatva, hogy nemcsak a fertőzést kontrollálja, hanem a gyógyulást is serkenti. Ez az oxidálószerek erős kémiai koktéljának köszönhető, nevezetesen a reaktív oxigén- és nitrogénfajtáknak (RONS), amelyek akkor keletkeznek, amikor összekeverik és aktiválják a levegő oxigén- és nitrogénmolekuláit.
„Az antibiotikumokat és az antimikrobális ezüst alapú kötszereket általában krónikus sebek kezelésére használják, de mindkettőnek vannak hátrányai. Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia növekedése világszerte kihívás, valamint komoly aggodalomra ad okot az ezüst által kiváltott mérgezés lehetősége” – mutatott rá Dr. Endre Szili, a Dél-Ausztráliai Egyetem kutatója, az Advanced Functional Materials folyóiratban publikált tanulmány vezetője.
A nemzetközi kutatócsapat kimutatta, hogy a RONS-vegyületekkel társulva a plazmaaktiváló hidrogél kötszerek sokkal erősebbé teszik a gélt, elpusztítva a leggyakoribb baktériumokat. Bár a vizsgálat középpontjában a diabéteszes lábszárfekély állt, a technológia minden krónikus, nehezen gyógyuló sebfajtára és belső fertőzésekre is alkalmazható lesz a jövőben. A kutatók szerint a plazmával aktivált hidrogélek a szervezet immunrendszerének működését is serkenthetik, ami általánosan is segíthet a fertőzések elleni küzdelemben.
„A krónikus sebfertőzések csendes járványt jelentenek, amely viszont belátható időn belül globális egészségügyi válsággá fokozódhat” – tette hozzá Dr. Szili. „Technológiánk nagy előnye, hogy minden seb kezelésére használható. Egyben környezetbarát megoldás is, hiszen a levegőben és a vízben is megtalálható természetes összetevőkből állítja elő hatóanyagait, amelyek nem mérgező és biokompatibilis komponensekké bomlanak le.”
A plazmában óriási lehetőségek rejlenek az orvosi világban, és ez csak a jéghegy csúcsa" - mondja Dr. Szili.
A következő lépésben további klinikai vizsgálatokat végeznek az elektrokémiai technológia minél jobb hatásfokának elérése érdekében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
