A fizikai aktivitásról szóló státuszjelentésében arra kereste a választ a WHO, hogy a Föld országainak kormányai milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy rendszeres testmozgásra ösztönözzék a lakosságot. Az összkép pedig meglehetősen lesújtó, a 194 országra kiterjedő vizsgálat eredményei szerint ugyanis igen lassú fejlődés figyelhető meg csupán e területen. Az országok kevesebb mint felének van releváns nemzeti programja, és ezek alig 40 százaléka operatív program. Az országok nem egészen harmada adott ki minden korcsoport számára saját nemzeti ajánlást az egészségmegőrzést szolgáló testmozgásra vonatkozóan, és míg szinte az összes ország működtet megfigyelő rendszert a felnőttek aktivitásának felmérésére, addig a serdülőket mindössze háromnegyedük, az 5 évnél fiatalabb gyerekeket pedig kevesebb mint 30 százalékuk követi nyomon ilyen tekintetben.
„Több országnak kell szerepet vállalnia, hogy fokozni tudjuk olyan intézkedések bevezetését, amelyek révén támogatni lehet az embereket aktivitásuk növelésében például gyaloglás, kerékpározás, sport és egyéb mozgásformák által. Reménykedünk, hogy a különböző országok és egyéb partnerszervezetek felhasználják majd jelentésünket arra, hogy egy aktívabb, egészségesebb és igazságosabb társadalmat hozzanak létre mindenki számára” – idézi a WHO közleménye Tedrosz Adhanom Gebrejeszuszt, a szervezet főigazgatóját. A jelentés egyben arra is rámutat, hogy sürgős előrelépések nélkül a mozgáshiány várhatóan a gazdaságra is óriási terhet ró majd az évtized végéig. Az egyébként megelőzhető krónikus betegségek ellátása átlagosan évi 27 milliárd amerikai dollárnak (átszámítva több mint 11,2 billió forintnak) megfelelő kiadást generál a világban.
„Kevés olyan terület van a közegészségügyben, ahol a szükséges intézkedésekre vonatkozó bizonyítékok ennyire meggyőzőek, illetve azok ennyire költséghatékonyak és gyakorlatiasak” – olvasható a The Guardian cikkében a jelentés egyik lényeges megállapítása. Becslések szerint rendszeres mozgás révén mintegy 20-30 százalékkal csökkenthető lenne a korai elhalálozás kockázata. A jelenlegi tendencia mellett viszont az évtized végéig közel félmilliárd új beteggel kell számolni olyan nem fertőző betegségek és mentális zavarok kapcsán, mint a 2-es típusú diabétesz, a stroke, a demencia, a depresszió és bizonyos rosszindulatú daganatos megbetegedések. Az új esetek több mint 40 százaléka az alacsony és közepes jövedelmű országokat fogja érinteni, például Kenyát, Indiát és Bangladest. A problémák forrása az esetek közel felében a magas vérnyomás, 43 százalékában pedig a depresszió lesz a globális riport szerint.