Mint azt a svéd egyetem közleménye írja , a metformin az elsődlegesen választandó kezelési opció 2-es típusú cukorbetegség esetén, ugyanakkor igen változó, hogy az egyes betegek szervezete hogyan reagál a gyógyszerre. Optimális esetben a hatóanyag képes csökkenteni a vércukorszintet , ezáltal hosszú távon is elősegítve az anyagcserezavar kordában tartását, olykor azonban előfordul, hogy a hatása kevésbé kedvező. Hogy pontosan milyen tényezők állhatnak a különbségek hátterében, egyelőre nem teljesen tisztázott. Mindenesetre legfrissebb tanulmányukban a göteborgi kutatók feltártak egy lehetséges okot, ami magyarázatul szolgálhat a metformin gátolt működésére. E szerint a probléma forrása az imidazol-propionát, egy molekula, amely a bélflórában zajló folyamatok során képződik a szervezetben. Korábbi kutatásokból már ismert volt, hogy a vegyület az inzulin működését szintén blokkolja.
Egyértelmű kapcsolat a gyógyszer hatékonyságával
A mostani tanulmány arra talált bizonyítékot, hogy az inzulingátló hatásán túl az imidazol-propionát csökkenti a metformin hatékonyságát is a vércukorszint mérséklésében. Egyfelől 2-es típusú cukorbetegek esetében is megfigyelték, hogy a molekula magas szintje összefüggésbe hozható a metformin csökkent működésével, másfelől egérkísérletek során is kimutatták ezt a kapcsolatot. "Tanulmányunk tisztán demonstrálja, hogy az imidazol-propionát nemcsak gátolja az inzulin hatását, de csökkenti a metformin terápiás működését is" - húzta alá Fredrik Bäckhed, a Göteborgi Egyetem klinikai mikrobiológus kutatója. "Az imidazol-propionát ugyancsak kapcsolatba hozható bélrendszeri gyulladásokkal, a metformin lehetséges mellékhatásai között pedig többféle bélrendszeri probléma is előfordul. Elképzelhető, hogy az imidazol-propionát, azon túl, hogy gátolja a gyógyhatását, hozzájárul a metformin mellékhatásaihoz is. Ahhoz azonban, hogy ezt az elméletet igazolni lehessen, újabb tanulmányokra lesz szükség" - tette hozzá.
A biokémia és molekuláris biológia módszerein keresztül a kutatók alaposan megvizsgálták, miként ássa alá a metformin vércukorszint-csökkentő hatását az imidazol-propionát. "Felfedeztük, hogy az imidazol-propionát az adenozin-monofoszfát-aktiválta protein kinázzal (AMPK) lép kölcsönhatásba, ugyanazzal az enzimmel, amellyel a metformin is. Ahelyett azonban, hogy aktiválná az AMPK-t, az imidazol-propionát csupán meggátolja az AMPK metformin általi aktivációját" - magyarázta Ara Koh, a tanulmány első szerzője. AZ AMPK blokkolásához az imidazol-propionátnak szüksége van egy másik fehérjére, a p38gammára is. A kutatók e fehérje kiiktatása révén képesek voltak elejét venni az imidazol-propionát gátló hatásának. Mindez pedig fontos információt szolgáltathat a jövőben újabb terápiás eljárások kifejlesztéséhez.
Ez is érdekelhet
A felfedezést bemutató tanulmány a Cell Metabolism című tudományos folyóiratban jelent meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
