A kutatás során három eltérő makrotápanyag-összetételű étrend hatását vizsgálták a vércukorszintre, a vérzsírokra és a hormonszintekre 2-es típusú diabéteszes betegekben. Az egyik étrend alacsony zsírtartalmú, a másik alacsony szénhidráttartalmú, a harmadik pedig mediterrán étrend volt. Huszonegy betegen tesztelték mindhárom étrendet véletlenszerű sorrendben. Az egyes kísérletek során hatszor vettek vért a résztvevőktől.
A főként az északi országokban elterjedt alacsony zsírtartalmú étrendben a teljes energia körülbelül 55 százaléka származott szénhidrátokból. Az alacsony szénhidráttartalmú étrendben a teljes energia körülbelül 20 százalékát adták a szénhidrátok, és 50 százalékát a zsírok. A mediterrán étrendben a reggeli mindössze egy csésze feketekávéból állt, és a másik két étrendben a olajbogyó , olívaolaj és a halak jelentették.
A kutatás vezetői, Dr. Hans Guldbrand és Fredrik Nystrom professzor elmondták, hogy az eredmények alapján az alacsony szénhidráttartalmú étrend sokkal kisebb mértékben növelte meg a vércukorszintet, mint az alacsony nyírtartalmú étrend, a trigliceridek szintje azonban ez esetben általában magasabb volt, mint az alacsony zsírtartalmú étrend esetében. Érdekes módon a mediterrán étrend a reggeli kihagyásával és a kiadós ebéddel együtt sem váltott ki magasabb vércukorszintet, mint az alacsony zsírtartalmú étrend, az egyetlen nagy étkezés ellenére.
Nystrom professzor szerint ez arra utal, hogy a diabéteszes betegeknek jobb egyetlen kiadós étkezést elfogyasztaniuk több kisebb étkezés helyett. A szakértő azt is hozzátette, annak ellenére, hogy sokan ajánlják a mediterrán étrendet, általában mindenki hajlamos elfelejteni, hogy hagyományosan a mediterrán étrendben kimarad a reggeli.