„A járvány öt negyedéve alatt összesen és átlagosan 10-20 százalékkal kevesebb daganatos beteget találtak, mint korábban” – hívta fel a figyelmet egy új hazai tanulmány eredményeit bemutató cikkében a Népszava. Mint írták, hiába mondta Kásler Miklós egykori humántárcavezető tavaly októberben, hogy „egy beteg sem maradt ellátatlanul a járvány alatt”, az új tudományos munka számai egészen mást mutatnak.
Sokkal kevesebb rákos beteget tudtak megműteni
A nemrégiben, A COVID-19 világjárvány hatása a daganatos betegek ellátására címmel megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogyan befolyásolta a pandémia a három leggyakoribb daganattípussal – a tüdő-, az emlő-, valamint a vastag- és végbélrákkal – küzdő páciensek ellátását. Megállapították, hogy 40 százalékkal kevesebb a tüdőrákos beteget operáltak meg a járvány első másfél éve alatt, mint a korábbi években. A vastag- és végbéldaganat esetében 20,5 százalékos, az emlőrákosok körében pedig 12 százalékos volt a műtétek számának csökkenési aránya. A kemoterápiák száma 3,8-4,3 százalékkal csökkent, a sugárkezelések száma pedig 15,8-28,3 százalékkal esett vissza.
Az esetszámok visszaesése egyébként több dologgal is magyarázható. A tüdőrák esetében például már a gyanú kivizsgáltatása is akadályokba ütközött, a bronchoszkópiához például negatív koronavírustesztre volt szükség. Emellett a pulmonológiai osztályokon főként a COVID-19-es betegeket látták el, így a tüdőrákos betegek kezelésére szinte alig jutott kapacitás. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet tevékenységét például kizárólag a koronavírus-fertőzöttek ellátása köré szervezték.
Fontos megemlíteni, hogy a műtét leginkább akkor jöhet szóba, ha a rákot már a korai stádiumban felfedezték, vagy ha az egyéb kezelések hatására műthetővé válik a beteg. A műtétek számában látható, jelentős arányú visszaesés tehát leginkább azzal magyarázható, hogy sokkal kevesebb rákos beteg jutott el még időben a diagnózisig és a kezelésig. – az onkológiai műtéteket ugyanis még átmenetileg sem függesztették fel.
Legjobban: