Hogyan jön létre a daganat?
Felmérések igazolják, hogy Magyarországon a rosszindulatú daganatos megbetegedések halálozási aránya rendkívül kedvezőtlen, a második helyet foglalja el a halálokok között. A nagy európai, illetve nemzetközi halálozási felmérésekben férfiaknál az első, nőknél pedig a második helyen állunk. Mára már az is kiderült, hogy még az egészséges szervezetben is keletkeznek daganatos sejtek, ám az immunrendszer képes felismerni és elpusztítani a kóros sejtet, mielőtt az még osztódni és növekedni kezdene. A megváltozott vagy csökkent immunitású emberekben nagyobb a daganatok kialakulásának a valószínűsége, de még ép immunrendszer esetén is képes lehet a daganat az immunrendszer védő mechanizmusainak az áttörésére.
A rosszindulatú daganatos szövetek két típusba sorolhatók. Az egyikbe tartoznak a vér- és a vérképző rendszerből kiinduló daganatok; a másikba a körülírt tumorok, amelyeket gyakran összefoglaló néven ráknak hívunk.
Ha a daganatot időben felismerjük, akár gyógyíthatókká is válnak, ezért nagy jelentősége van a daganat időben történő diagnosztizálásának, ami szűrővizsgálatokkal lehetséges.
A daganat felismerésének lehetőségei
A daganatos betegségek kimutatására számos diagnosztikus eljárást alkalmaznak. A rák diagnózisának felállítását segítik a képalkotó eljárások (röntgen, UH, CT, MRI, stb.), a végleges diagnózis azonban csak az adott testszöveti minta mikroszkópos vizsgálatával állítható fel. A tumormarkerek segíthetik a daganat kimutatását, önmagukban azonban nem diagnosztikus értékűek, mert a jól ismert markerek közül többet nem-rákos állapotokban is kimutathatunk. A tumormarkerek azonban fontos kiegészítő információt szolgáltatnak a daganatra vonatkozóan, viszont egy negatív lelet birtokában sem lehet egyértelműen kizárni a betegséget.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az orvostudomány számára az ideális segítséget az jelentené, ha a tumormarkerek már korai stádiumban kimutatnák a daganat jelenlétét, jeleznék növekedését, szóródását, a gyógykezelés eredményességét (vagy eredménytelenségét). A rendszer azonban ma még nem tökéletes.
Mit jeleznek a tumormarkerek?
Csak kevés tumormarker alkalmas a daganat szűrésére. Néhány tumormarker segít diagnózis felállításában és a kezelés eredményességének a megítélésében, illetve a kiújulás felismerésében. Amikor egy tumormarker már kimutatható, az már az adott daganat meglétét igazolja. A tünetekkel rendelkező betegek esetében a tumormarkereket leginkább a daganat eredetének felderítésére lehet használni.
Egy daganatos beteg esetén az emelkedett tumormarker-szint segít meghatározni azt, hogy mennyire aktív a tumor, mennyire szóródott szét más szövetekbe, illetve szervekbe. Néhány tumormarker arról is információt adhat az orvos számára, hogy milyen kezelésre reagál jól a daganat.
Tumormarkerek - főleg az előrehaladott rákok esetében - jól használhatók a kezelés hatékonyságának a monitorizálására is. Ha a jelzőanyag szintje csökken, a kezelés megfelelő, ha magas marad, változtatni kell a kezelésen.
A tumormarkereket leginkább a rák kiújulásának a követésére használhatjuk. Ha a tumormarker emelkedett a kezelés előtt, és alacsony a terápia után, majd egy idő múlva ismét emelkedni kezd, akkor valószínűleg a rák kiújult.
Ha a tumormarker magas marad a daganat műtéti eltávolítását követően is, akkor valószínűleg nem sikerült az egész tumorszövetet eltávolítani.
A legismertebb tumormarkerek
A teljesség igénye nélkül tekintsük át a leggyakrabban meghatározott, legspecifikusabb tumormarkereket. Az alfa-fötoprotein (AFP) az egyik legismertebb tumormarker, egy magzatban termelődő fehérje, azonban felnőtteknél bizonyos májrák kialakulására hajlamosító állapotokban megemelkedik a szintje. A májrák korai felismerésében segíthet rendszeres, félévente, évente történő ellenőrzése. A májban talált elváltozások elkülönítő diagnosztikájában is segítséget jelenthet. A már igazolt daganatos betegségek kezelésének követésében is hasznos lehet, amennyiben a kezelés elején az értéke emelkedett volt. Az AFP-vizsgálat, mint általában a tumormarker vizsgálatok, nem alkalmas szűrésre. A negatív eredmény viszont nem jelent daganatmentes állapotot.
Carcino-embrionális antigén (CEA) a magzati bélben, májban termelődő, ismeretlen szerepű fehérje. Normálisan felnőttekben nem található meg, de bizonyos betegségekben kimutathatóvá válik. A magas CEA-szintet leggyakrabban vastagbélrák esetén találunk, de májzsugor, többféle rákos betegség esetén is ki lehet mutatni, de még erős dohányosokra is jellemző. A vizsgálat önmagában nem alkalmas a vastagbélrák kimutatására, de hasznos lehet a magas CEA-szinttel járó vastagbéldaganatok műtéte után az állapot követésére. Ilyenkor a CEA szintje leesik, a későbbiekben a vizsgálat a daganat kiújulásának felismerésére alkalmazható.
A Her-2 egy, az emlőrákos sejtek felszínén megjelenő növekedési faktor receptor, melynek száma befolyásolja az alkalmazott kemoterápiás, illetve immunterápiás kezelést.
A vizsgálat során a rákos emlőszövetből eltávolított mintában mérik a Her-2 (Her2-/ neu, c-erbB-2) receptor sejtek felszínén való előfordulását. Az emlőrákos esetek egy részében a rákos sejteken ezekből a receptorokból sokkal több található, így a rákos sejtek folyamatos szaporodási serkentés alatt állnak. Azok a rákos elfajulások, ahol a Her-2-receptorok emelkedett számát mutatták ki, bizonyos hagyományos, tumorellenes kezelések kevésbé hatékonyak. Az utóbbi években viszont egy teljesen újfajta gyógyszer jelent meg, amely specifikusan kapcsolódik a receptorhoz és gátolja annak hatását, így csökkentve a rákos sejt osztódásának ütemét.
A prosztata specifikus antigén (PSA) egy olyan fehérje, mely kizárólag a prosztatában termelődik. Szérumszintje a prosztataszövet térfogatával arányos. A vizsgálat kiegészítése az ún. prosztataspecifikus savanyú foszfatáz meghatározással segíti a pontosabb diagnózist. A PSA mérése középkorú férfiakban a prosztatabetegségek szűrésére is alkalmazható. A szérumszint a betegség súlyosságával is arányos, így kezelés (műtét) után a beteg állapotának rendszeres ellenőrzésére is használható.
A carcinoma antigén 125 (CA 12) a petefészekrákos esetek mintegy kétharmadában a daganatos betegség korai stádiumában már magasabb koncentrációban mérhető. Előrehaladott stádiumban szenvedő betegeknél jelentősen emelkedett a szintje. A CA 125 egyike a leginkább szervspecifikus tumormarkereknek. A magas érték mögött nagy valószínűséggel petefészekrák áll. A daganat eltávolítása után a CA 125 szintje leesik, a későbbiekben a vizsgálat a daganat kiújulásának felismerésére alkalmazható.
A carcinoma antigén 19-9 (CA 19-9) meghatározása a hasnyálmirigyrák felismerését és követését teszi lehetővé. Szoros összefüggés van a daganat nagysága és a tumormarker szérumban mért koncentrációja között. Nagyfokú emelkedése hasnyálmirigyrákra utal, a több ezres érték pedig már áttétet valószínűsít. Bizonyos jóindulatú folyatok, mint pl. hasnyálmirigy-gyulladás, máj és epeúti megbetegedések is kiválthatnak mérsékelt emelkedést. A daganat eltávolítása után a CA 19-9 szintje leesik, a későbbiekben a vizsgálat a daganat követésére alkalmazható.
A carcinoma antigén 15-3 (CA 15-3) az emlőrák markere. A CA 15-3 az emlőrák szervspecifikus tumormarkere. A magas érték mögött nagy valószínűséggel emlőrák áll. A daganat eltávolítása után a tumormarker szintje leesik, a későbbiekben a vizsgálat a sebészi és /vagy sugárkezelés eredményének monitorozására, az esetleges recidívák kimutatására alkalmas. A CA 15-3 emelkedett lehet még májcirrózisban és májgyulladás esetén is.
Ez is érdekelhet
Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a tumormarkerek meghatározását megfelelő helyen, megfelelő időben alkalmazva segíthetik az orvos munkáját gyógyulásunk érdekében.
