Sokan azért nem mennek szűrésekre, mert attól tartanak, hogy súlyos betegséget diagnosztizálnak náluk, ettől pedig gyökerestől megváltozik, összeomlik az életük. Többek tartanak attól is, hogy a szűrővizsgálatok fájdalmasak, hosszadalmasak, számos kényelmetlenséggel járnak, holott ma már fontos szempont, hogy minél kevesebb kellemetlenséget okozzanak a páciensnek. A szűrés az időben felismert betegség életet és hasznos éveket jelent.
A férfiak átlagosan hét évvel korábban halnak meg, mint a nők
Ez világjelenség, éppúgy vonatkozik a fejlett, mint a harmadik világbeli országokra. Ez még Japánban is így van, ahol a várható magasabb élettartam ellenére, a férfiak 5-8 évvel korábban halnak meg, mint a nők.
Bár a rostocki Max Planck Intézet tanulmánya szerint a várható élettartam az iparosodott országokban 10 évenként 2-3 évvel folyamatosan emelkedik, a különbség e tekintetében a férfiak és nők között megmarad. A vizsgálat szerint ennek oka a tudatosság hiányában keresendő. A férfiak kevésbé figyelnek oda egészségi állapotukra, a betegségek megelőzésre, nem szakítanak időt szűrővizsgálatokra, gyakran elhanyagolják a rendszeres testmozgást, a szenvedélybetegségek a dohányzás, az alkoholfogyasztás esetén sem feltétlenül ismerik a mértékletességet.
A statisztikák szerint azonban a nős férfiak egészségesebben élnek. A házasság védőfunkciót lát el, melyben a partnerek hatékony támogatást nyújthatnak egymásnak az egészséget érintő kérdésekben is. Ám ugyanezt a hatást valószínűsítik a stabil párkapcsolatban élőknél is. A független férfiak halálozási aránya 1,5-2,5-szer akkora, mint a házasoké. A férfiak tehát egészségük szempontból több előnyt kovácsolnak a házasságból, mint a nők. A jelenség oka magától értetődő, hisz a családban általában a nők döntenek az egészséget érintő kérdésekben, így minél hosszabb ideig tart a házasság, annál hosszabb az egészségvédelemben eltöltött évek száma. A családi állapot mellett a jövedelem is fontos szerepet játszik abban, hogy a férfiak mennyit törődnek egészségükkel, szánnak-e időt, pénzt a szűrésekre. A kölni egyetem tanulmánya szerint Németországban a kevesebb, mint 1500 euró bruttó jövedelemmel rendelkező férfiak várható élettartama 71 év. Viszont, ha jövedelem meghaladja a 4500 eurót, ez a szám általában 80 évre emelkedik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ugyanakkor a férfiak munkakörnyezetük miatt is fokozottabb terhelésnek vannak kitéve. Gyakran szélsőséges munkakörülmények között dolgoznak, nem egyszer munkaidőn túl. Sokszor meg kell birkózniuk a családfenntartóra háruló felelősséggel is, mindez fokozza a nyomást, a feszültséget, amelynek hosszú távú következménye lehet az önpusztítás, például az alkoholizmus. A szűrések életet menthetnek, segítségükkel súlyos betegségek előzhetők meg, vagy diagnosztizálhatók időben.
A férfiaknak húszas éveiktől kezdve ötévente ajánlott teljes körű orvosi vizsgálaton részt venniük, 30-as éveikben három, 40-es éveikben kétévente, míg 50 év fölött évente javasoltak a szűrővizsgálatok. A családban előforduló krónikus, daganatos betegségek, meglévő káros szokások, egészségi problémák miatt, több, esetleg korábban elvégzett szűrővizsgálatra is szükség lehet. Ugyanakkor elengedhetetlenül fontos az önvizsgálat is.
20 éves korban hasznos lehet a teljes labor, vagyis vér és a vizeletvizsgálat, valamint a vérnyomás ellenőrzése, hogy kiszűrhetők legyenek a későbbi kockázati tényezők. Ettől az életkortól célszerű félévente felkeresni a fogorvost is. A hererák a fiatal férfiak betegsége, így szűrése is nagyon fontos. Harmincéves kortól három évre csökken a kontroll gyakorisága, 35 éves kortól, pedig már nincs szükség a herevizsgálatra. Ám ebben az életkorban kell elkezdeni a bőrrák-szűrését, de a rendszeres mellkas röntgen is ajánlott.
Negyvenéves kor felett a laborvizsgálatok, a mellkas röntgen mellett EKG-ra is szükség lehet. Az évek múlásával bővülnek az elvégzendő vizsgálatok, így ötven évesen elengedhetetlen a vastagbélrák és a prosztatarák szűrése. A prosztatarák-szűréssel a betegség korai, kezelhető formában diagnosztizálható. 50 éves kortól a férfiaknak felkínálják az évenkénti PSA-szűrést és a végbélen át ujjal végzett vizsgálatot. Akiknek közeli hozzátartozójuk prosztatarákban szenvedett, már 40 éves korban ajánlatos a szűrés. Ugyanakkor e vizsgálattal a prosztata jóindulatú elváltozásai is felismerhetők, amelyek bár nem életveszélyesek, de számos kellemetlenséget, panaszt okozhatnak az érintetteknek. 50 éves kortól az 1-2 évente elvégzendő a szemészeti vizsgálat is fontos.
65 éves kor felett a már említett szűrések mellett az életmódbeli tényezők, a panaszt nem okozó érelmeszesedés tüneteinek felmérésén túl ajánlott évente teljes laborvizsgálatot, szájüregi szűrést, érzékszervi vizsgálatot és tüdőszűrést is megejteni.
Ez is érdekelhet
Itthon viszonylag kevés férfi törődik rendszeresen az egészségével, gyakran túl későn jutnak el orvoshoz. Szakemberek között éles vita folyik arról, hogyan lehetne vonzóbbá és hatékonyabbá tenni a hazai szűrővizsgálatokat, hisz ezekkel a megcélzott csoportok csak kis hányadát érik el jelenleg. Ezért újra kellene gondolni a hazai szűrések rendszerét, szakértők szerint érdemes lenne valamilyen formában jutalmazni a részvételt akár szabadnappal, vagy egészségbiztosítási járulékcsökkentéssel.
