Számos fajtája ismert
A tüdőrák nem egységes betegség: számos fajtáját ismeri az orvostudomány. Két fő típusa a kissejtes és a nem-kissejtes tüdőrák - az előbbi az esetek körülbelül egyötödét, az utóbbi pedig a négyötödét teszi ki a diagnosztizált eseteknek. A tüdőrák világviszonylatban a leggyakrabban előforduló rákbetegség. Magyarországon minden negyedik rák okozta haláleset tüdőrák következménye. Évente mintegy 8000 betegnél diagnosztizálják a betegséget, és a lakosság számához viszonyított előfordulási és halálozási arány sajnos nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő. Az Eurostat adatai alapján 2015-ben - a lakosságszámhoz viszonyítva - Magyarországon történt a legtöbb tüdőrák okozta haláleset (100 ezerlakosból 89) a 28 uniós ország közül. A tüdőrák több mint kétszer annyi férfit érint, mint nőt, és leginkább az 50-70 éves korosztály a veszélyeztetett.
Milyen tünetek esetén gyanakodjunk?
Mivel a tüdőben kevés a fájdalomérzékelő receptor, ezért a daganat megjelenése eleinte nem jár fájdalommal, a beteg tünetmentes. A tünetek fokozatosan jelennek meg, elsőként sok esetben tartós, száraz köhögés jelentkezik, mert a daganat irritálja a környezetét. További tünet lehet a véres köpet , amely esetén - a vér mennyiségétől függetlenül - fontos azonnal felkeresni az orvost. Szintén gyanakvásra adhat okot az elhúzódó, visszatérő tüdőgyulladás - ez esetben a daganatsejt elzárja a légutak adott részét, a hörgők beszűkülnek, begyulladnak. Jellemző lehet a légszomj, a rekedtség és a mellkasi fájdalom is. A betegség előrehaladtával a tünetek is változnak, attól függően, hogy hol, melyik szervben képzett áttétet a daganat.
Meg lehet előzni a tüdőrákot?
A statisztikák szerint a tüdőrák kialakulását mintegy 90 százalékban a dohányzás - legyen szó szivarról, pipáról, vízipipáról vagy akár az egészségesnek gondolt e-cigarettáról - okozza. A dohányosok mellett azonban komolyan veszélyeztetettek a passzív dohányosok is. A tüdőrák tehát a legtöbb esetben megelőzhető a dohányzás mellőzésével. Vannak azonban egyéb kockázati tényezők is, mint például munkahelyi ártalmak - kemikáliáknak, azbesztnek, radon gáznak való tartós kitettség -, vagy a genetikai hajlam, amelyre a családon belüli gyakori előfordulásból lehet következtetni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Fontos a korai diagnózis
Minél korábbi stádiumban sikerül a tüdőrákot diagnosztizálni, annál nagyobb az esély arra, hogy személyre szabott, célzott terápiával legyőzhető a betegség vagy hosszabb ideig fenntartható a megfelelő életminőség. Késői diagnózis esetén minderre kisebb az esély, illetve a daganat már valószínűleg áttétes és kevésbé műthető. A vizsgálatok első lépéseként mellkasi röntgenfelvétel készül, amelyet CT-vizsgálat és hörgőtükrözés - szövettani vizsgálat - követhet a biztos diagnózis felállítása érdekében. Sokat tehetünk önmagunkért és környezetünkben lévőkért azzal, ha odafigyelünk a tünetekre, nem legyintünk egy elhúzódó köhögésre, tüdőgyulladásra, figyelünk a szervezetünk jelzéseire!
Új irányok a betegség elleni küzdelemben
A rákbetegségekkel szembeni küzdelemben új irányok jelentek meg az elmúlt években. Ezek közül az egyik irány az onkolitikus viroterápia - egy vírusterápia -, amely kétféle hatásmechanizmussal veszi fel a küzdelmet a rosszindulatú daganatokkal szemben. Egyrészt a vírus kifejezetten a rákos sejtekben szaporodik, elpusztítva azokat. Másrészt a vírusfertőzés fokozza az immunrendszer képességét arra, hogy felismerje ezeket a rákos sejteket. Az immunrendszer ennek hatására elpusztítja mind a fertőzött, mind a nem fertőzött rákos sejteket, gátolva a daganat további növekedését.
Egy másik ígéretes kutatási irány a géndiagnosztika, amely szerint a daganat génhiba eredménye, tehát nem a tumorsejtet kell elpusztítani, hanem a daganatsejt burjánzásáért felelős gént kell megtalálni és blokkolni, aminek ismeretében célzott, személyre szabott terápiára nyílik lehetőség.
Ez is érdekelhet
Forrás: Action Heller Consulting
