Romló statisztikák
Szörnyű számok támasztják alá, miért kell újra meg újra beszélni a tüdőrákról . Magyarországon évente átlagosan 150 ezer fő hal meg, ezeknek a haláleseteknek több mint a negyede (évente mintegy 35 ezer) rosszindulatú daganatos betegségre vezethető vissza, a leggyakoribb daganat miatti halálok pedig a tüdőrák, amely évente mintegy nyolcezer áldozatot követel. Ez az arány jóval meghaladja az európai átlagot. Aggasztó, hogy míg más uniós országokban sikerült ezt a tendenciát megfordítani, nálunk nő a tüdőrákos esetek száma, és ma már nem csak a férfiak, hanem a nők körében is. Mindennek az okát a szakértők az életmódban, különösen pedig a dohányzás elterjedtségében látják.
A főbűnös a dohányzás
A dohányzás és a tüdőrák közti ok-okozati összefüggés vitathatatlan: a tüdőrákosok között elenyészően kevés a nemdohányzók száma, és a betegek többsége (Magyarországon legalább a 90 százaléka), több évtizede aktív dohányos, napi egy csomagnál is többet elszívott. A dohányzás intenzitását sajátos mértékegységgel, a "csomag-évvel" mérik: a napi egy doboznyi (húsz szál) cigarettát elfüstölők egy év alatt egy csomag-évet tudhatnak maguk mögött. Ráadásul az ártalmak összegződnek, és a dohányos számára a tüdőrák rizikója csak hosszú idővel a dohányzásról való leszokás után csökken a nemdohányzók veszélyeztetettségének szintjére. A szakemberek szerint a tüdő-, illetve hörgőrákok 85 százalékának hátterében a dohányzás áll, az esetek mintegy tíz százalékáért munkahelyi ártalmak felelősek, a fennmaradó esetekben pedig egyéb tényezők, így az általános légszennyezettség, háttérsugárzás, örökölt hajlam okolhatók.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Foglalkozások, ahol közel a veszély
Az, hogy a dohányzás, pontosabban a dohányfüsttel a tüdőbe jutó veszélyes, rákkeltő anyagok tekinthetők "főbűnösnek", nem jelenti azt, hogy bagatellizálhatnánk az egyéb okok miatti, így például a munkahelyi eredetű tüdőrákos esetek előfordulását. Bár pontos adatok nincsenek, de a szakemberek így is az összes eset egytizedére, mintegy nyolcszázra teszik évente a foglalkozási ártalom miatti új megbetegedések számát. Jogszabályok ugyan jelentési kötelezettséget írnak elő az ilyen esetekre, de mégis csak az esetek töredéke (évi 20-25 megbetegedés) jut az egészségügyi hatóság tudomására. Ennek oka többek között a tüdőrák hosszú (akár több évtizedes) lappangási ideje, a diagnosztikai nehézségek, a munkáltatói ellenérdekeltség és az oki összefüggések feltárásának nehéz volta lehet.
A tüdőre leginkább veszélyes iparágak és foglalkozások azok, amelyeknél a tevékenység során rákkeltő anyagok kerülnek a levegőbe. Ilyen, belélegezhető, veszélyes anyagok például az azbeszt, a radon, a nikkel, a króm, a széngáz, a mustárgáz, az arzén, a vinil-klorid.
Az azbeszt használata ma egész Európában, így hazánkban is be van tiltva, így ezzel az anyaggal leginkább a régi épületek bontása során találkozhatnak. Az azbeszttel burkolt, szigetelt felületek megbontása, az építőiparban használt azbeszt cement elemek (eternit, pala, csővezetékek) eltávolítása a bontást végzők számára veszélyt jelenthet. Magyarországon 2005-2010 között 27 olyan tüdődaganatos megbetegedést jelentettek be, amelyet azbeszt okozott, az (időközben teljesen megszüntetett uránbányászathoz kapcsolódó) ionizáló sugárzás következtében kialakult tüdődaganatos megbetegedések száma pedig összesen 81 volt. A betiltás ellenére a szakemberek szerint a hosszú lappangási időszak miatt a következő évtizedekben, a 2030-as évekig egész Európában az azbeszt okozta rosszindulatú daganatok számának növekedésére kell számítani.
Rákrizikós ipari folyamatok és körülmények a fentieken kívül az alumíniumgyártás, az arzén és formaldehid, izopropil-alkohol, kadmium, koksz, kátrány, króm, nikkel, ólom, berillium, szilícium vegyületek, üvegszálak, acrylnitrit stb. gyártásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos munkálatok. A területtel foglalkozó WHO-IARC rizikós körülményként megemlíti a munkahelyi passzív dohányzást és a tűzoltók munkáját is, amelyeknél szintén rákkeltő káros anyagok kerülhetnek a tüdőbe.
A veszélyes munkakörökben dolgozók munkavédelméről jogszabályok rendelkeznek: ezek meghatározzák a munkáltatók kötelezettségeit (műszaki, technológiai, egyéni védelmi, munkaszervezési, a veszélyes anyag kibocsátás alakulásának nyomon követésére, kockázatértékelésre, adatrögzítésre stb. vonatkozóan) és rendelkeznek a munkavállalók tájékoztatására és oktatására vonatkozó kötelezettségekről.
Megsokszorozódó rizikó
A tüdőrák veszélyét a sokszorosára növeli, ha többféle forrásból is találkozik valaki a veszélyes anyagokkal. Így például a dohányzás minden egyéb rákkeltő anyag hatását jelentősen fokozza. Az azbeszt esetében kimutatták, hogy a belégzése kb. hatszorosára növeli a tüdődaganatok gyakoriságát, a dohányzás esetén ugyanez az érték tizenkétszeres, azonban ha együtt van jelen az azbeszt expozíció és a dohányzás, az együttesen mintegy hatvanszorosára növeli a tüdőrák gyakoriságát . Jó tudni azt is, hogy a tüdő nem daganatos jellegű, idült betegségei és a tartós vitaminhiányos állapot is fokozzák a tüdőrák rizikóját, különösen más veszélyfaktorokkal összeadódva.
Legjobban: