A korai felismeréshez szükséges betegségérzékelő nanorészecskék egy lenyelhető pirulán keresztül kerülnek a véráramba és egy csuklón hordott szenzorral képesek kommunikálni. Mindezek révén ha a készüléktulajdonos testében változások indulnak be, a rendszer képes megállapítani, hogy egy betegség korai fázisáról van-e szó. A fejlesztés még mindig korai fázisban tart.
Az említett nanorészecskék több dolgot is tudnak érzékelni: nem csupán rákos sejthez vagy rákos DNS egy részletéhez tudnak tapadni, hanem a vérfolyam elzáródását okozó zsírplakkokat is képes érzékelni - emellett pedig számos különböző anyagot tudnak érzékelni a vérben, például a vesebetegségekhez vezethetnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A Google jelenleg azt tervezi, hogy olyan porózus nanorészecskéket tudna kifejleszteni, amelyek például kálium hatására színt tudnak változtatni, ezen változtatást pedig a csuklón hordott szenzor képes érzékelni és ez alapján is pontosabb diagnózist tudna felépíteni. A diagnózis amúgy nem csak a részecskék színe, hanem mozgása alapján is történhet, mivel a részecskék egy ráksejt körül csoportosulva teljesen másképpen mozognak, mint a csuklószenzor mágneses mezejének környezetében.
"Remek ötletről van szó, amelyre már régóta nagy szükség van" - nyilatkozta Paul Workman, a londoni Institute of Cancer Research rákkutató intézet igazgatója a BBC-nek a technológiával kapcsolatban. A professzor ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a jóval korábban felállított diagnózisnak hibátlannak és pontosnak kell lennie, ugyanis például egy rákdiagnózis nagy fizikai és érzelmi stresszt helyez a páciensre, ehhez pedig sokat kell még dolgozni a fejlesztésen.
Ez is érdekelhet
