A rettegett rák
A rák sok különböző betegség gyűjtőfogalma. Valamennyire jellemző, hogy a sejtek korlátlan szaporodásával kóros sejthalmaz alakul ki, mely kezdetben csak a környező szöveteket, sejteket károsítja, később azonban a szervezet távolabbi helyeire is eljut, áttéteket képez és az egész szervezetet megbetegítheti. (Nem minden daganat rák: ezzel a szóval csak a rosszindulatú, az életet fenyegető kóros sejtburjánzást nevezzük meg.) Bár ezek a súlyos betegségek látszólag "derült égből villámcsapásként" jelennek meg, jó tudni, hogy az összes rákos betegség mintegy fele megelőzhető lenne néhány egyszerű életviteli szabály betartásával: az elhízás elkerülésével, a dohányzás abbahagyásával, a fizikai aktivitás fokozásával és az alkoholfogyasztás csökkentésével. Ez tényleg "életbevágó": Magyarországon évente közel hatvanezer új rákos megbetegedést fedeznek fel. A leggyakoribbak a tüdő- a vastag és végbélrák, emlőrák, a nyirok és vérképzőrendszer, az ajak és a szájüreg rákja, a prosztata-, gyomor, húgyhólyag, vese-, hasnyálmirigyrák és a festékes bőrrák. Dr. Cornides Ágnes Ami rajtunk múlik című könyvében összefoglalja, mivel lehetne enyhíteni ezeken a rettenetes adatokon. A jelenlegi tudásunk szerint a rák kialakulását teljes egészében megelőzni nem tudjuk, viszont sokat tehetünk azért, hogy a kockázatát csökkentsük.
Nem lehet elégszer mondani
Az első olyan tényező, ami elkerülhető lenne, hiszen emberi elhatározással befolyásolni lehet, és a rákos megbetegedések jelentős részéért felelős: a dohányzás. Unalomig halljuk a figyelmeztetést, olvashatjuk immár a cigarettásdobozokon is, de ettől még a tény tény marad: a rosszindulatú daganatok miatti halálozás mintegy harmadáért a dohányzás okolható. A tüdőrákok 90 százalékáért a dohányzás felelős, de további tíz rákfajta kialakulásában is szerepet játszik! Összesen mintegy 15 ezer ember hal meg évente valamilyen, dohányzásra visszavezethető rákbetegségben, és akkor még nem említettük azt a hatást, amelyet a szív- és érrendszeri betegségek, magzati károsodások formájában okoz ez a szenvedély. A dohányfüst több ezer kémiai anyagot tartalmaz, amelyek közül több mint hatvanról tudjuk, hogy rákkeltő. A passzív dohányzás is okozhat rákot, tehát nemcsak a dohányzók, hanem a környezetükben élők is veszélyeztetettek. Minél régebben dohányzik valaki, annál nagyobb a kockázat, viszont azonnal csökken a veszélyeztetettség, amint lemond a cigarettáról: minden füstmentes nappal tisztul a szervezete, javulnak az esélyei arra, hogy ne kelljen az élete derekán, idő előtt meghalni. Abbahagyni sosem késő!
Enni tudni kell!
Nem riogatásnak szánjuk, de tény: a dohányzáshoz hasonló arányban kereshetők táplálkozási tényezők a rák miatti halálesetek hátterében. Ugyan a táplálékkal a szervezetbe került anyagok közül csak kevésnek tulajdonítanak közvetlen rákkeltő hatást, de a rák kialakulásának kockázatát erősen befolyásolhatják étkezési szokásaink: elősegíthetik a keletkezését, illetve növelhetik a szervezet védekező képességét. Az alacsony zsírtartalmú, rostban, gyümölcsben, zöldségben és teljes értékű gabonafélében gazdag táplálkozás sok ráktípus kialakulásának kockázatát csökkenti. Mind a hús, mind a tej- és tejtermékek közül az alacsonyabb zsírtartalmút érdemes választani, és nem mindegy az elkészítés módja sem: zsírban sütés helyett egészségesebb a párolás és a főzés. A kutatások szerint ugyanis a zsírban gazdag táplálkozás feltehetően növeli a tüdő- a vastagbél-, a méh- az emlő és a prosztatadaganat kialakulásának kockázatát. A gyümölcsökben, zöldségekben, főzelékfélékben gazdag étrend viszont bizonyítottan csökkenti ezt a veszélyt, általános daganatmegelőző hatásúnak is mondható. Ez egyrészt a bennük lévő növényi rostoknak köszönhető, másrészt annak, hogy a legtöbb zöldség és gyümölcsféle tartalmaz különféle antioxidánsokat, amelyek a szabadgyökök semlegesítésével járulnak hozzá a szervezet védelmi rendszerének erősítéséhez. Az egészséges táplálkozáshoz tartozik a túlzott sózástól s édesítéstől való tartózkodás is. Az ételek elkészítési módjában is tanácsos az óvatosság: például a szakszerűtlenül grillezett, füstölt élelmiszerek rákkeltő anyagokat tartalmazhatnak, ezért a szakember inkább azt ajánlja, kerüljük el az ételek égéstermékekkel való közvetlen érintkezést.
Súlyos kérdések
Az elhízás is számos daganatféle kialakulásában szerepet játszik. A szakértők tapasztalatai szerint a vastagbélrák, a menopauza utáni emlőrák, a méhtest-, a vese- és a nyelőcsőrák kapcsolatban áll az elhízással. Egyes tanulmányok kapcsolatot találtak az elhízás és az epehólyag-, a petefészek- és a hasnyálmirigyrák között is. Az elhízás oka ritkábban genetikai, gyakrabban a rossz családi szokások átadásában keresendő. A sikeres fogyókúra alapja a rendszeres testmozgás és a helyes étrend kialakítása: egyik a másik nélkül nem vezethet tartós, igazi eredményre. Az elhízást az energia-bevitel és az energia-felhasználás arányának felborulása okozta, így a fogyáshoz adjon le több energiát és fogyasszon kevesebbet! A divatos fogyókúra-receptek helyett a fogyókúra előtt a teendőket beszélje meg a háziorvossal vagy dietetikussal: személyre szabott jó tanácsokkal könnyebb eredményt elérni. Az egészséges testsúly eléréséhez nélkülözhetetlen a kellő testmozgás, a fizikai aktivitás. Ma már nem elérhetetlen a személyi edző igénybevétele sem: érdemes szakemberhez fordulni, aki "testreszabottan" ajánl megfelelő, egészséges mozgásformákat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy kicsi mozgás...
Meghökkentő, de tény: Magyarország lakóinak egészségi állapotát, az európai összevetésben elrettentő halálozási adatainkat jelentősen javíthatná, ha mindenki egy kevés időt, mondjuk csak napi félórát valamilyen mozgással töltene. Nem kell rögtön kemény edzésre gondolni: ez a mozgás lehet gyaloglás, kutyasétáltatás, kerti munka, gyerekkel való játék is. Könnyebb ezt a harminc percet aktívan tölteni, ha olyan mozgásformát választ, amit kedvel. A fizikai aktivitást fokozatosan növelje egészségi állapotának megfelelően! A legegyszerűbb módja ennek az, ha sikerül a hétköznapokba beépíteni a mozgást: lépcsőn járni a lift igénybe vétele helyett, egy-két megállónyit gyalog megtenni munkába menet vagy hazafelé jövet. Ugyanígy a szabadidőbe is bele lehet iktatni az aktív pihenés módozatait: a családi programokba újra fel kellene fedezni a sétákat, kirándulásokat, és a tánc, az úszás, a kerékpározás is bárkinek ajánlható, életkortól, testsúlytól függetlenül. A rendszeres testmozgás nemcsak az ideális testtömeg fenntartását segíti, de gondoskodik a csontok-izmok-ízületek egészségének megőrzéséről, csökkenti a magas vérnyomás és a cukorbetegség kifejlődésének kockázatát, elősegíti a fizikai és nem utolsósorban a lelki jóllétet is, ezzel csökkenti a bármely okból bekövetkező idő előtti halálozás kockázatát.
Stresszveszély
A kiegyensúlyozott lelki állapot, a lelki egészség fő fenyegetője a stressz. Kiválthatja sokféle esemény: párkapcsolati problémák, anyagi gondok, munkahelyei nehézségek, munkanélküliség, állásváltoztatás, gyász, és a mindennapi életünkben előkerülő sok apró feszültség is. Egyes állapotok, betegségek (pl. fejfájás, magas vérnyomás, emésztőrendszeri zavarok, szorongás, depresszió) kapcsolata a stresszel bizonyított. A tumoros betegségek és a stressz közötti közvetlen kapcsolatra azonban eddig nincs bizonyíték. Közvetve azonban, például az immunrendszer meggyengülése révén hozzájárul a veszély növekedéséhez. Ezenkívül a stressz oldásának vannak olyan, sajnos, általánosan elterjedt, rossz módszerei, (például a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a túlzott, kényszeres evés) amelyek szintén fokozzák a rák kialakulásának kockázatát.
Bőrvédelem
Önvizsgálat, szűrővizsgálatok
A daganatos betegségek gyógyulási esélyei annál jobbak, minél korábbi stádiumban fedezik fel és kezdik meg a gyógyításukat. A korai felismerést segíti a rendszeres önmegfigyelés, önvizsgálat is. Különösen a test felszínén vagy ahhoz közel növő rákok esetén vannak korai figyelmeztető jelek. Így, ismerve testünket, rendszeres önvizsgálat útján korai, jól kezelhető stádiumban felismerhetjük az esetleges emlő-, here- és bőrrákot. Az önvizsgálat módja jól megtanulható dr. Cornides Ágnes említett könyvéből. A vastag- végbélráknak, tüdőráknak, egyéb tumorféléknek is lehet korai jele. Érdemes utánajárni, ha az alábbi jelek valamelyikét észleli magán: Szemmel látható változás szemölcsön, anyajegyen, nem gyógyuló sérülés vagy fekély a bőrön, széklettel vagy vizelettel kapcsolatos elváltozások (például vér észlelése) makacs köhögés és rekedtség, állandóan fennálló nyelési nehézségek, szokatlan vérzés vagy váladékfolyás, tapintható duzzanat az emlőben vagy a test más részén, ok nélküli fogyás. Magyarországon ingyenes lakossági szűrővizsgálatok is működnek emlőrák, méhnyakrák, vastagbélrák szűrésére. Ha megkapja a névre szól "behívóját", feltétlenül menjen el, adjon esélyt a korai felismerésnek és a gyógyulásnak! Mammográfiás emlőszűrést 45-65 éves nők számára szerveznek, akiknek az utolsó mammográfiás vizsgálata óta eltelt két év. Ez a vizsgálat a nagyon kis méretű, még nem tapintható daganat kimutatására is alkalmas. A méhnyakrák-szűrést a 25-65 éves nők számára szervezik, három évenként. Nemcsak a méhnyak-rák, hanem a rákmegelőző állapotok kimutatására is alkalmas, így megelőzhető azok rákos elfajulása. A vastagbélszűrésre a 45-65 év közötti nőket és férfiakat hívják be, kétévenként. Ezzel is kimutathatóak a rákmegelőző állapotok, így időben megállítható a folyamat. A szűrővizsgálatokat nem az egész országban egyszerre, hanem területenként vezetik be.
