A hasnyálmirigy egy hasüregi szervünk, amelynek különleges jellemzője, hogy egyszerre működik külső és belső elválasztású mirigyként. Ez azt jelenti, hogy éppúgy részt vesz az elfogyasztott ételek emésztésében, a tápanyagok lebontásában, mint a vércukorszint szabályozásában. A hasnyálmirigy rosszindulatú elváltozásai nem tartoznak a leggyakrabban előforduló rákbetegségek közé: a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint Magyarországon évente mintegy 2500-3000 esetet diagnosztizálnak. Ugyanakkor a betegség prognózisa igen kedvezőtlen – itthon körülbelül 2000 halálesetért, az összes rák okozta halálozás 7 százalékáért felelős évente.
A hasnyálmirigyrák legtöbbször a szerv emésztőenzimeket termelő részeiből indul ki, illetve jellemzően adenokarcinómáról, avagy mirigyhámrákról van szó. Mint azt a Houstoni Metodista Kutatóintézet közleménye írja, a hasnyálmirigy adenokarcinomáját gyakran már csupán előrehaladott stádiumban ismerik fel. Az érintett betegek körülbelül 85 százalékának szervezetében áttétek is képződnek, mire megszületik a diagnózis. Mindez jelentősen rontja a kezelési és túlélési esélyeket.
Napjainkban az immunterápia az egyik legintenzívebben kutatott terület az onkológián belül, amelytől a szakértők azt remélik, hogy megoldást jelenthet olyan rákbetegségek kezelésére, amelyekkel szemben korábban nem volt igazán jó eszköz az orvostudomány kezében. Az immunterápia előtt az egyik legnagyobb kihívás jelenleg, hogy minél inkább célzottá váljon. Az egész szervezetre ható kezeléseknek ugyanis számos mellékhatása lehet, amelyek következményei hosszú távon, akár a beteg egész életén keresztül megmaradhatnak. Amennyiben sikerül a kezelések hatását minél inkább a tumorokra szorítani, úgy kevesebb lehet a mellékhatás, ezáltal a betegek életminősége is javulhat.
Egyenesen a tumorba juttatnák a gyógyszert
Éppen erre tesznek kísérletet a houstoni kutatók legújabb fejlesztésükkel, amelyről az Advanced Science című folyóiratban jelentettek meg tanulmányt. Egy rizsszem méretű, beültethető fémkapszuláról van szó, amelynek belsejében CD40 típusú monoklonális antitestek rejlenek. Ezek az antitestek a meglévő kutatási eredmények alapján igen ígéretes immunterápiás hatóanyagok, a kapszula kialakítása révén pedig hosszú időn keresztül egyenletesen fejtik ki a hatásukat pontosan a tumor területén. A fémváz egyik végén ugyanis nanocsatornák helyezkednek el, amelyek egyfajta membránt alkotva lassanként engedik szivárogni a kapszulába zárt gyógyszert.
Rágcsálókkal folytatott állatkísérletek tanulsága szerint a technológia működőképes. Az eredmények azt mutatják ugyanis, hogy a hagyományos szisztémás immunterápiához képest négyszer kisebb gyógyszerdózissal is elérhető így a daganat méretcsökkenése. „Az egyik igazán izgalmas felfedezésünk, hogy még amikor ugyanabban az állatmodellben két tumor közül csupán az egyikbe ültettük is be az eszközt, akkor is zsugorodott a másik tumor is. Ez azt jelenti, hogy a lokális immunterápiás kezelés képest aktiválni az immunrendszert olyan módon, hogy az célba vegyen más tumorokat is. Valójában volt olyan állatmodellünk, amely a folyamatos megfigyelés 100 napja alatt végig daganatmentes maradt” – árulta el Corrine Ying Xuan Chua, a kutatócsoport tagja. „Úgy látjuk, hogy ez az eszköz egy jó megközelítés arra, hogy minimálisan invazív és hatékony módon hatoljunk be a hasnyálmirigy-daganatba, lehetővé téve egy kevesebb gyógyszert alkalmazó, célzottabb kezelést” – tette hozzá Alessandro Grattoni, a houstoni kutatóintézet nanomedicinára szakosodott osztályának vezetője.
Ez is érdekelhet
Jelenleg azzal kapcsolatban folynak a vizsgálatok, hogy vajon a kapszula beültetése valóban kellően biztonságos és hatékony eljárás lehet-e. Ezzel együtt a kutatók feltett szándéka, hogy az általuk kifejlesztett módszer az elkövetkező öt éven belül bekerülhessen a rákbetegek klinikai ellátásába.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
