A Rákellenes Világnapot (World Cancer Day) a Union for International Cancer Control (UICC) kezdeményezte és Párizsban, 2000. február 4-én fogadták el. A világ 155 országában több mint 800 tagszervezettel rendelkező szövetség, amelynek tagja a Magyar Rákellenes Liga is, a világnapot kezdeményező Párizsi Kartában (Paris Charter) az onkológiai betegségek és a prevenciós lehetőségek kutatása, az érintetteknek kínált lehetőségek fejlesztése, valamint a közvélemény téma iránti érzékenységének növelése állt. A világnapot azóta is minden év február 4-én tartják - írja a világnap kapcsán a Magyar Rákellenes Liga .
Minden negyedik magyar életét követeli a rák
A Rákellenes Világnapon sokan, sokféle adatot mondanak, mivel az Európai Unióban az országok 22 százalékában van rákregiszter - ahol pontos adatok állnak rendelkezésre -, a maradék 78 százalékában becsült adatokkal számolnak. Ami tény, hogy Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek után a daganatos megbetegedések számítanak fő haláloknak, jelenleg minden 4. magyar ember rákban hal meg.
Talán nem mindenki tudja, hogy az összes rákbetegség egyharmada megelőzhető, ha felismerjük a betegséget előidéző rizikófaktorokat: alkohol, dohányzás , testsúlynövekedés, mozgáshiány, táplálkozás és a stressz. Szintén kulcsfontosságú az időben történő felismerés, a szűrővizsgálatokon történő részvétel. Ehhez képest itthon olyan kevesen járnak szűrésre, hogy az orvosok tízből hét daganatot már csak áttétes stádiumában vesznek észre.
Magyarországon a releváns szűrővizsgálatok térítésmentesen vehetőek igénybe, mégis nagyon alacsony a részvételi arány. Az emlőrák esetében a legmagasabb, de ott is alig éri el az 50 százalékot. A skandináv országokban, ahol pedig fizetni kell a szűrésért, 90 százalékos a részvétel, és nem is nagyon akad áttétes emlőrák az ottani betegek között - hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Rákellenes Liga.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A leghalálosabb ráktípusok Magyarországon
A közleményben kifejtették: a daganatos megbetegedések közül az országban tüdőrák miatt halnak meg a legtöbben, és az onkológusok szerint mindössze minden tizedik pácienst lehet csak operálni. Ennek fő oka a késői felismerés, pedig ha időben észreveszik a bajt, akár a betegek 70 százalékát is meg lehetne menteni. Ehhez képest az ötéves túlélési mutatók ma csupán 15 százalék körül mozognak.
Magyarországon a prosztatarák a férfiak körében a harmadik leggyakoribb daganatos halálok. Évente mintegy 4000 új prosztatarákos esetet diagnosztizálnak, és mintegy 1500-an halnak meg e betegség miatt, pedig az időben felfedezett prosztatarák gyógyítható. Míg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a frissen diagnosztizált prosztata rákos esetek 80 százaléka műthető, addig Magyarországon ez az arány pont fordított: a betegek 70-80 százaléka már későn, áttétekkel kerül orvoshoz. Ilyenkor a sebészi beavatkozás, ami a korai esetek 90 százalékában hosszú távú túlélést biztosít, már nem kerülhet szóba - írja a Magyar Rákellenes Liga.
