A melanoma malignumot egyszerű szemészeti rutin vizsgálat során könnyen felismerik. A szemben található daganatok lehetnek elsődlegesek, illetve másodlagosak. Az elsődleges daganatok a szem szöveteiből indulnak ki és képezhetnek áttétet a szervezet többi részébe. Bár a szem daganatai sokszor jól láthatóak, mivel sötétbarnás, egyenetlen színű elváltozásokat képeznek a szem felszínén, nem mindig egyértelmű a probléma. Így járt a vidéken élő, középkorú László is, akinél először szürke hályogra gyanakodtak. "Mivel egyre rosszabbul láttam, elmentem a szemészhez, aki először szürke hályogot állapított meg, ám az indulhat az érhártyából, ez utóbbi a leggyakoribb".
Megjelenésének valószínűsége az életkor előrehaladtával nő
Kockázatot jelent a világos szem- és bőrszín, rosszindulatú daganatos beteg a családban, fokozott UV-fénynek való kitettség. Ez utóbbi a hegesztés során és erős napfény során jöhet létre. Megfelelő védőszemüveg és napszemüveg használatával mindkettő kivédhető. A szemben levő melanomát leggyakrabban egyszerű szemészeti vizsgálat során a szemorvos fedezi fel. Jelenlétére utalhat a fokozódó látásromlás, a torz vagy hullámos látás, az úgynevezett látótér-kiesés (a beteg egyik szemével bizonyos irányban homályosan lát), tágabb erek a szem falán egy körülírt területen, a szemfájdalom, esetleg a szem falán megjelenő barna folt. A bőrhöz hasonlóan, a szemfenéken jelenlévő anyajegyek is rosszindulatúvá válhatnak. A melanoma a jellegzetes barna színe alapján, szemészeti vizsgálattal, könnyen felismerhető. A kevéssé, vagy egyáltalán nem festékes változatok ritkábbak.
A kisebb daganatok és az anyajegyek elkülönítése műszeres vizsgálatokkal lehetséges. A korai felismerés a kezelés hatásosságát és a sikeres kezelés utáni látást növelheti. Kezelési lehetőségként, a daganat méretétől és elhelyezkedésétől függően, a lézerkezelés, az úgynevezett kontakt besugárzás (brahiterápia), a daganat kimetszése, vagy az érintett szemgolyó eltávolítása jöhet szóba. A szem színét adó szivárványhártyán, illetve a sugártestben levő kisebb daganatok műtéttel eltávolíthatók. A szem mélyebb részeiben elhelyezkedő kis melanomák dióda lézeres (úgynevezett transzpupilláris) termoterápiával kezelhetők. A közepes méretű érhártya melanomák esetén a kontakt besugárzás (brahiterápia) a leggyakrabban alkalmazott terápia. Erre a célra sugárzó izotópot tartalmazó, kagyló alakú fém lapocskákat használnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szemorvosi vizsgálat ad választ, hogy rosszindulatú daganat vagy más szembetegség áll a tünetek hátterében
A besugárzás két műtétet igényel: az első során, a kötőhártya felbontása után, a szem külső felszínére, a daganat alapjának megfelelő helyen, varratokkal rögzítjük a sugárzó izotópot tartalmazó lapocskát, majd, a megfelelő besugárzási idő eltelte után, azt egy második műtéttel távolítjuk el. A szükséges besugárzási idő 3-10 nap, a betegnek ezt az időt kórházban kell töltenie.
Ha a daganatot későn ismerik fel, túl nagyra nőtt, és besugárzással már nem lehet elpusztítani, akkor a rosszindulatú daganat meggyógyítása csak a szemgolyó műtéti eltávolításával lehetséges. A rák előrehaladott esetekben a szervezetben szétszóródva, életfontos szerveket is érinthet. Mivel a szóródás okozta másodlagos daganatok (metasztázisok) gyakran csak hosszabb idő elteltével mutathatók ki, sikeres sugárkezelés vagy a szemgolyó műtéti eltávolítása után, a beteget még évekig ellenőrizni kell.
Sokszor előfordulhat látótér-kiesés, vagy a sejtszóródásnak megfelelően homályos lesz a tér, füstöt észlel a beteg. Azonban számos más szembetegség is mutathat hasonló tüneteket: a szemész fogja kizárni, hogy nincs-e szó például makula-degenerációról, sárgafolt-sorvadásról vagy más, jóindulatú daganatokról. Amennyiben felmerül a gyanú a daganatra, ultrahangos vizsgálatok következnek: az ultrahang alkalmas a daganat elhelyezkedésének, pontos méretének meghatározására. A Color-Doppler ultrahang segítségével az ereken belüli véráramlás és az erek "ellenállása" (rezisztencia) azonosítható. A szemet ellátó ér áramlásának mérésével lehet következtetni a daganat jelenlétére, a rezisztencia indexszel pedig a daganat hegesedésére. Az érfestés (angiográfia) - a daganat keringéséről, kóros érhálózatáról nyújt információkat.
Amennyiben felmerül a gyanú, hogy problémája van a szemünkkel, az alábbi kérdéseket gondoljuk át előzetesen. Előfordult-e a családban daganatos és szemészeti betegség? Korábban volt-e már daganatos elváltozásunk? Mióta küzdünk a jelenlegi panaszokkal? Más szembetegségünk is van? A válaszok tükrében a szemész szakorvos is pontosabb képet kaphat az állapotunkról.
