"A mellrák a vezető daganat okozta halálok világszerte, illetve regionálisan egyaránt. Európában nagyjából 130 ezer életet követel a betegség minden évben" - mondta Dr. Boér Katalin onkológus és belgyógyász főorvos, a fővárosi Szent Margit Kórház onkológiai osztályvezetője. A szakember szerint a betegség kialakulásának veszélye a korral nő, és elsősorban a negyven feletti korosztályt érinti. Az Egyesült Államokban a daganattal diagnosztizáltak átlagéletkora 62 év.
Magyarországon a betegség ma már a leggyakoribb női ráktípusnak számít: nagyjából minden tizenkettedik nőnek esélye van rá, hogy élete során legalább egyszer kialakuljon nála a daganat. Kiemelt népegészségügyi problémaként államilag szervezett szűrővizsgálatokkal szorgalmazzák a rákbetegek minél korábbi beazonosítását.
Mikor kell eltávolítani a melleket?
A többi daganathoz hasonlóan a mellrák túlélési esélyeit is jelentősen növeli, ha időben észreveszik és kezelni tudják. Amennyiben még korai stádiumban sikerül diagnosztizálni a daganatot, a mellek eltávolítására nincs szükség - ilyenkor a körülötte lévő ép szövetekkel együtt metszik ki a betegből a daganatot. Előrehaladott stádiumban azonban akár a mell teljes eltávolítása is indokolt lehet.
Európa országai között is jelentős különbség figyelhető meg a mellrák korai diagnosztizálásában. Nagy-Britanniában alig öt százalék azoknak az aránya, akiknél a daganatot csupán a negyedik stádiumban veszik észre az orvosok. Közép-Kelet-Európában már átlagosan minden tizedik betegnél azonosítják előrehaladott stádiumban a betegséget, Oroszországban pedig minden negyedik nőnél a negyedik stádiumban állítják fel a diagnózist - hangsúlyozta a főorvos.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Korai stádiumban felfedezett emlődaganat esetén az ötéves túlélés még nyolcvan százalék feletti, viszont az előrehaladott stádiumban szenvedők alig negyede marad életben öt évnél tovább. Míg előbbi esetében a daganatos sejtek kiirtása és a gyógyulás reálisan kitűzött cél, utóbbinál a kezelés elsősorban a daganat fejlődésének lassítására, a tünetek enyhítésére és az élethossz kinyújtására irányul.
Célzott terápia: új irány a kezelésben
Az emlőrák elleni küzdelemben a műtét mellett jelentős szerepe van a sugár- , a citosztatikus és a hormonkezelésnek is, melyeket többnyire kombinálva alkalmazzák az orvosok. A Her2 pozitív daganatos sejtek esetében célzott terápiára is van lehetőség, melynek nagy előnye a hagyományos kemoterápiás kezeléshez képest, hogy csak a daganatos sejteket károsítja. Ez utóbbi kezelés során egy fehérjetermészetű antitest a Her2 receptorhoz kötődve gátolja a daganat fejlődését, illetve az immunválaszért felelős T-limfociták figyelmét is felhívja a daganatos sejtekre, hogy minél hatékonyabban pusztíthassák. Korai és áttétes emlőrákban is elsősorban kemoterápiával együtt alkalmazzák ezt a kezelési módot.
Ez is érdekelhet
Persze, a szűrővizsgálatok és a költséges kezelések is óriási forrásokat emésztenek fel az állami költségvetésből, amely nehéz helyzetbe hozza az amúgy is alulfinanszírozott magyar egészségügyet. GDP-arányosan a legnagyobb összeget a régióból Szlovénia költötte 9,2 százalékkal, míg a legkevesebbet Románia (5,4 százalék) és Törökország (5,6 százalék) különíti el a célra. Magyarország a régió országaihoz hasonlóan kevesebb mint 8 százalékot költ GDP-arányosan egészségügyi kiadásainak finanszírozására.
Legjobban: