"A mellrák a vezető daganat okozta halálok világszerte, illetve regionálisan egyaránt. Európában nagyjából 130 ezer életet követel a betegség minden évben" - mondta Dr. Boér Katalin onkológus és belgyógyász főorvos, a fővárosi Szent Margit Kórház onkológiai osztályvezetője. A szakember szerint a betegség kialakulásának veszélye a korral nő, és elsősorban a negyven feletti korosztályt érinti. Az Egyesült Államokban a daganattal diagnosztizáltak átlagéletkora 62 év.
Magyarországon a betegség ma már a leggyakoribb női ráktípusnak számít: nagyjából minden tizenkettedik nőnek esélye van rá, hogy élete során legalább egyszer kialakuljon nála a daganat. Kiemelt népegészségügyi problémaként államilag szervezett szűrővizsgálatokkal szorgalmazzák a rákbetegek minél korábbi beazonosítását.
Mikor kell eltávolítani a melleket?
A többi daganathoz hasonlóan a mellrák túlélési esélyeit is jelentősen növeli, ha időben észreveszik és kezelni tudják. Amennyiben még korai stádiumban sikerül diagnosztizálni a daganatot, a mellek eltávolítására nincs szükség - ilyenkor a körülötte lévő ép szövetekkel együtt metszik ki a betegből a daganatot. Előrehaladott stádiumban azonban akár a mell teljes eltávolítása is indokolt lehet.
Európa országai között is jelentős különbség figyelhető meg a mellrák korai diagnosztizálásában. Nagy-Britanniában alig öt százalék azoknak az aránya, akiknél a daganatot csupán a negyedik stádiumban veszik észre az orvosok. Közép-Kelet-Európában már átlagosan minden tizedik betegnél azonosítják előrehaladott stádiumban a betegséget, Oroszországban pedig minden negyedik nőnél a negyedik stádiumban állítják fel a diagnózist - hangsúlyozta a főorvos.
Korai stádiumban felfedezett emlődaganat esetén az ötéves túlélés még nyolcvan százalék feletti, viszont az előrehaladott stádiumban szenvedők alig negyede marad életben öt évnél tovább. Míg előbbi esetében a daganatos sejtek kiirtása és a gyógyulás reálisan kitűzött cél, utóbbinál a kezelés elsősorban a daganat fejlődésének lassítására, a tünetek enyhítésére és az élethossz kinyújtására irányul.
Célzott terápia: új irány a kezelésben
Az emlőrák elleni küzdelemben a műtét mellett jelentős szerepe van a sugár- , a citosztatikus és a hormonkezelésnek is, melyeket többnyire kombinálva alkalmazzák az orvosok. A Her2 pozitív daganatos sejtek esetében célzott terápiára is van lehetőség, melynek nagy előnye a hagyományos kemoterápiás kezeléshez képest, hogy csak a daganatos sejteket károsítja. Ez utóbbi kezelés során egy fehérjetermészetű antitest a Her2 receptorhoz kötődve gátolja a daganat fejlődését, illetve az immunválaszért felelős T-limfociták figyelmét is felhívja a daganatos sejtekre, hogy minél hatékonyabban pusztíthassák. Korai és áttétes emlőrákban is elsősorban kemoterápiával együtt alkalmazzák ezt a kezelési módot.
Persze, a szűrővizsgálatok és a költséges kezelések is óriási forrásokat emésztenek fel az állami költségvetésből, amely nehéz helyzetbe hozza az amúgy is alulfinanszírozott magyar egészségügyet. GDP-arányosan a legnagyobb összeget a régióból Szlovénia költötte 9,2 százalékkal, míg a legkevesebbet Románia (5,4 százalék) és Törökország (5,6 százalék) különíti el a célra. Magyarország a régió országaihoz hasonlóan kevesebb mint 8 százalékot költ GDP-arányosan egészségügyi kiadásainak finanszírozására.
Legjobban: