Éljen füstmentesen!
A rosszindulatú daganatok okozta elhalálozás közel egyharmadáért a dohányzás a felelős. Köztudott, hogy a dohányzás nemcsak a tüdőrák kialakulásában játszik szerepet, hanem például a hasnyálmirigyrák és a méhnyakrák létrejöttében is.
A dohányfüst önmagában több ezer kémiai anyagot tartalmaz, s ezek közül mintegy hatvanról tudjuk, hogy rákkeltő is. A kátrány, az arzén, a benzén mind megtalálható a dohányfüstben, hogy csak néhányat említsünk.
A rákos és a nem rákos megbetegedések kockázata a dohányfüstterheléssel emelkedik.
A dohányzás növeli a szívbetegségek, a stroke (agyi érkatasztrófa), a tüdőbetegségek, a vetélés és az impotencia kockázatát is.
A passzív dohányzás szintén rizikótényezőt jelent, kerüljük tehát a dohányfüstös helyeket.
Az alkohol károsító szerepe
Közhelynek hangzik, hogy a nagymértékű alkoholfogyasztás ártalmas az egészségre, de azt már kevesebben tudják, hogy bizonyos alkoholok gyártása során képződhetnek rákkeltő anyagok, illetve hogy az alkohol érzékenyebbé teszi a szervezetet egyéb rákkeltő anyagokkal szemben, így az alkohol és a dohányzás rákkeltő hatása egymást erősítheti. A rendszeres italfogyasztás veszélyes lehet bizonyos gyógyszerek szedése esetén, befolyásolhatja azok hatásmechanizmusát, így károsan hathat a gyógyulás folyamataira.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tegyük hangsúlyossá az egészséges táplálkozást
Érdemes odafigyelnünk testsúlyunkra, mert az elhízás szintén több területen is megterheli a szervezetet (szív, vérkeringés stb.). Az aktív élet jótékony hatással van a szervezet működésére. A testmozgás nemcsak edzettebbé, fittebbé teszi testünket, de immunrendszerünk is ellenállóbbá válik tőle.
Csökkentsük az állati zsiradék szervezetünkbe való bevitelét, mert a túlzott zsírfogyasztás növeli az emlő- és vastagbélrák kockázatát.
Az egészséges táplálkozás alapköveit a gazdag rosttartalmú tápanyagok mellett a durva őrlésű gabonafélék, a gyümölcsök és a zöldségek jelentik.
Számos olyan élelmiszerforrás kínálkozik, amelynek kiváló antioxidáns hatása van.
Kerüljük a sós, a pácolt, a túl fűszeres és füstölt ételek fogyasztását, mert ezek igencsak megterhelik szervezetünket.
Jó tisztában lenni velük...
A WHO adatai és kutatási eredményei szerint a rákos megbetegedések kilencven százalékáért a külső környezeti tényezők okolhatók. A rákkeltő anyagokat (karcinogének) három csoportra oszthatjuk: kémiai, fizikai és biológiai karcinogénekre. A kémiai rákkeltő tényezők közé tartozik számos ipari, vegyipari vegyület. A kémiai rákkeltők bizonyos része közvetlenül indítja be a daganatos folyamatot, más része a májban átalakul, s a belőle képződött vegyület fejti ki a rákkeltő hatást. Ebbe a csoportba tartozik a már taglalt dohányfüst is.
A fizikai rákkeltő csoportba tartoznak a sugárzások egyes fajtái. Létezik ionizáló és nem ionizáló sugárzás. Az ultraviola sugárzás igazoltan rákkeltő hatású. Az ionizáló sugárzás (természetes háttérsugárzás, munkahelyi források, orvosi mesterséges sugárzás) emberi szervezetre gyakorolt hatása a kapott dózissal függ össze.
A biológiai rákkeltő tényezők közé különböző mikroorganizmusok tartoznak. Ezek a tartós gyulladás fenntartásával járulnak hozzá a daganat kialakulásához. A vírusok, így pl. a humán papillomavírus (HPV) és az AIDS-vírus, valamint a rák kapcsolatát a világ számos helyén kutatják. A HPV szexuálisan átadva növeli a méhnyakrák kialakulásának kockázatát. Ez a vírus nem azonnal okoz rákos megbetegedést, hanem évekig is eltarthat a fertőzöttség, mire elindul a rákos sejtburjánzás. A hagyományos citológiai vizsgálat, vagyis az ingyenes méhnyakrákszűrés éppen ezért nagyon fontos. Segítségével a megbetegedések egy része időben azonosítható. A vírus átadása nagymértékben csökkenthető, ha szexuális együttlét során óvszerrel védekezünk, és nem cserélgetjük partnereinket.
Kutatások bizonyítják, hogy a 18 éves kor előtt már rendszeres nemi életet élő, illetve sok partnerral szexuális kapcsolatot létesítő nőkben nagyobb a méhnyakrák kialakulásának kockázata. Fokozott a veszély akkor is, ha a nő szexuális partnerei is korán kezdték nemi életüket, s korábbi partnerük méhnyakrákban szenvedett.
Ma már létezik olyan védőoltás, amely a HPV azon típusai ellen nyújt védelmet, amelyek leginkább felelőssé tehetőek a méhnyakrák, illetve egyéb nemi szerveket érintő problémák kialakulásáért. A vakcina beadását a 9 és 26 év között korosztálynak javasolják a szakemberek.
Legjobban: