Minden ötödik új klinikai kutatás a rákos megbetegedések gyógyítását célozza Magyarországon, az engedélyezésre váró kutatások terápiás terület szerinti megoszlása alapján az anyagcsere- és táplálkozási, illetve az idegrendszeri és pszichiátriai betegségeket vizsgáló kutatások állnak a második és harmadik helyen - derül ki az Országos Gyógyszerészeti Intézet statisztikáiból. A Klinikai Kutatási Iránytű (KKI) szakértői szerint az elmúlt évtizedben áttörés következett be a rákkutatásban, ami alapvetően a klinikai kutatásoknak köszönhető.
"Az onkológia hosszú évek óta a klinikai kutatások vezető területe, aminek köszönhetően komoly eredmények születtek a rákkutatásban. Egyrészt sikerült lelassítani a betegség lefolyását, sőt, évről évre magasabb a gyógyultak száma is. Másrészt jelentősen javított a betegek életminőségén az, hogy a legkorszerűbb, daganatellenes kezeléseknél a mellékhatások - például hajhullás, gyomor- és bélpanaszok - ritkábban és enyhébb formában jelentkeznek" - mondja Dr. Lakner Géza, belgyógyász, klinikai farmakológus, a Klinikai Kutatási Iránytű orvosigazgatója.
A Klinikai Kutatási Iránytű szakértői szerint a tervezett anyagcsere- és táplálkozástudományi kutatások nagy aránya is kiemelt fontosságú népegészségügyi szempontból, ugyanis az anyagcserezavarok, mint a cukorbetegség , zsíranyagcsere-zavarok, súlyos szív- és érrendszeri megbetegedések előszobái is lehetnek, így ezek a kutatások preventív célokat is szolgálnak.
Információk a betegekért
A Klinikai Kutatási Iránytű közvetlenül, illetve a háziorvosok közvetítésével a betegeket és a kutatások helyszínéül szolgáló egészségügyi intézményeket kapcsolja össze, hogy a betegek hatékonyabb és/vagy kevesebb mellékhatással járó kezelésben részesülhessenek.
Magyarországon 2007 óta évente nagyjából 300-350 klinikai kutatás veszi kezdetét, az elmúlt évben - az Egyesült Államok-beli National Institutes of Health (NIH, Nemzeti Egészségintézet) adatai szerint - összesen 1954 klinikai kutatás zajlott nálunk. Hazánk a klinikai kutatások számát tekintve az előkelő tizenegyedik helyet foglalja el az európai országok között, amivel Svédország kivételével a skandináv országokat és Svájcot is magunk mögé utasítjuk.
Rákbetegségekre keresi a gyógyírt a legtöbb klinikai kutatás
A Klinikai Kutatási Iránytű szakértői úgy látják, a kutatások, illetve a kutatásokban résztvevő betegek számának növekedése a betegek és az orvosok számára is kívánatos. A betegek számára a fő előny az, hogy díjtalanul olyan új innovatív készítményekhez juthatnak hozzá , amelyek piaci bevezetésükig más körülmények között lényegében hozzáférhetetlenek, forgalomba hozataluk után pedig csak nehezen hozzáférhetőek az átlagos jövedelmű személyek számára.
A kutatásokban való közreműködés révén az egészségügyi szakmai személyzet - orvosok, nővérek, adminisztratív dolgozók - szakmai és kutatásmódszertani, informatikai tudása bővül, nemzetközi elismertségük növekszik, és a többletmunka után járó többlet díjazás komoly ösztönzést jelent számukra.
"A klinikai kutatások száma növekedésének elsődleges haszonélvezői a betegek és az egészségügyben dolgozók, ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk a makrogazdasági hatásokról sem: a pozitív tendenciából nagyságrendileg akár a GDP egynegyed százalékát is meghaladó mértékben profitálhat a nemzetgazdaság, közvetlenül pedig maga a hazai egészségügyi szektor" - zárta gondolatait Dr. Lakner Géza, a Klinikai Kutatási Iránytű orvosigazgatója.
Legjobban: