Az onkológia egyik célja, hogy a daganatos betegség jelenlétére minél korábban derüljön fény, olyan stádiumban, amikor a daganat még kisebb méretű, és nem adott sem nyirokcsomó, sem szervi áttéteket. A korai diagnosztika jelentősége, hogy az ekkor felfedezett betegek még jobban lehet kezelni. A fiatalkori (40 éves kor alatt kialakuló) emlőrák ebből a szempontból kiemelt jelentőséggel bír, ugyanis ezek a daganatok a hagyományosnál jóval agresszívebb biológiai viselkedést mutatnak.
Statisztikai adatok alapján Nagy-Britanniában a 40 évesnél fiatalabb egyének 3 százalékánál enyhén emelkedett emlődaganatos kockázattal kell számolni, ugyanis családjukban már korábban előfordult ez a betegség - náluk 17-29 százalék a betegség kockázata, szemben az általános populáció 12 százalékával. Azonban 1 százalék esetén a BRCA nevű gén mutációja van jelen, ami akár 80 százalékra is növelheti a rákos kockázatot.
Gareth Evans, a Manchesteri Egyetem professzora és munkatársai 1448 hölgyre kiterjedő vizsgálaton keresztül a mammográfiás szűrés jelentőségét vizsgálták a 35-39 év közötti korosztályban. Az öt egészségügyi centrum bevonásával végzett kutatás 47 esetben fedett fel idáig nem ismert emlőrákot, és az ő adataikat hasonlították ahhoz a mérsékelten emelkedett kockázati csoportba tartozó 293 hölgyhöz, akik egy korábbi tanulmányban vettek részt. Az elemzés azt is megállapította, hogy a szűréskor felfedezett daganat mérete kisebb volt, mint a tünetek alapján felfedezetteké, ráadásul ez utóbbi csoportban a nyirokcsomó-áttétek aránya is magasabb volt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A következő lépés már a 30 feletti korosztályra fog kiterjedni, emellett a kutatók nagyobb elemszámon tervezik megerősíteni eddigi megállapításaikat.
Legjobban: