Az izraeli Weizmann Institute of Science kutatói azokat az epidermális növekedési faktor receptort (EGFR) vizsgálták, amelynek hatására a szervezet sejtjei (mind a rákos, mind pedig az egészséges sejtek) növekednek.
Az EGFR hatással van a glukokortikoidokra is (GC): ezek olyan stresszhormonok, amelyek a glukokortikoid receptorokhoz (GR) csatlakozva a szervezet számos feladatát végzik, például csökkentik a gyulladást vagy fenntartják napközben a test energiaszintjét.
Mindezt úgy tesztelték, hogy egerek szervezetébe juttatták a mellrák kezelésére használt gyógyszert a nap különböző óráiban. Az eredmények eltérőek voltak azon kísérleti állatoknál, akik éber óráikban, illetve az alvással töltött idő alatt kapták meg a gyógyszert - gyakorlatilag a 24 órás ciklusban változó GC szteroidok szintjétől függ az, hogy a rák hogyan tud növekedni - írja erre a Weizmann Institute anyaga.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mit jelent mindez az emberekre nézve? További kísérletek nélkül erre a kérdésre nem lehet pontosan válaszolni, de az első eredmények azt mutatják, hogy az EGFR által szabályozott sejtmigráció az éber órák alatt el van nyomva, ez pedig a rákbetegek kezelése szempontjából lényeges információ.
"A rákkezeléseket gyakran napközben kapják a betegeknek, akkor, amikor a szervezetük egyébként is harcol a rák terjedésének megfékezéséért" - írta a cikkben Dr. Yosef Yarden, a Weizmann Institute of Science biológiaprofesszora, egyúttal az egyik szerző is. "Nem újfajta rákkezelést szorgalmazunk, hanem azt, hogy másképpen időzítsék a rákgyógyszerek beadását" - tette hozzá.
Legjobban: