Annak a felfedezése, hogy az emberek internetes kereséseiből következtetni lehet egyes ráktípusok megjelenésére, méghozzá azelőtt, hogy a betegséget az adott páciensnél diagnosztizálnák, egy diák és két tudós érdeme. John Paparrizos, a Columbia Egyetem hallgatója a Microsoft Research két kutatójával közösen jegyzi azt a szakcikket, amely az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság folyóiratában, a Journal of Oncology Practice-ben jelent meg. Az írás nem kevesebbet állít, mint hogy az internetes keresések elemzésével ki lehet mutatni az adott internetezőnek van-e hasnyálmirigyrákja – írja a NOL.hu.
Nem egyszerűen arról van szó, hogy a daganatos betegek más témákra keresnek, mint az egészségesek. Bár nyilván ez is igaz. Olyan jövőbeni páciensek azonosítását sikerült megoldani, akiről sem ők maguk, sem az orvosaik nem tudják, hogy rákban szenvednek.
Olyan embereket kerestek, akiknél a kutatást megelőző időszakban diagnosztizáltak hasnyálmirigyrákot , majd elkezdték feldolgozni az érintettek anonimizált internetes keresési adatait, méghozzá a diagnózis előtti időből. A hasnyálmirigyrák a nehezen kezelhető ráktípusok közé tartozik, amelynél leginkább a korai felismerés ad esélyt a túlélésre, ezért itt az internet segítségével történő kockázatelemzésnek és észlelésnek kimagasló jelentősége lehet. A kutatók azt találták, hogy nagyjából a betegek 5-15 százaléka azonosítható ezzel a módszerrel a hivatalos diagnózis előtti fázisban.
A módszer az öndiagnosztikához áll közel. A páciensek olyan testi tünetekre, kisebb elváltozásokra kezdenek rákeresni, amelyek egyenként nem feltétlenül utalnának komolyabb betegségre, egy bizonyos koncentráció fölött azonban már egyértelmű összefüggésbe hozhatóak a daganattal.
Nem az ijesztgetés, hanem az ismeretterjesztés szándékával érdemes néhányat megemlíteni: sárguló bőr, laza széklet, megnagyobbodott epehólyag, sötét vizelet, hirtelen súlyvesztés, ízérzési zavarok, haspuffadás vagy -nyomás, hasi fájdalom, székrekedés , étvágytalanság – külön-külön egyik sem ijesztő, de ha túl sok van belőlük és esetleg más kockázati tényezőkkel is társulnak (hasnyálmirigy-gyulladás, alkoholizmus stb.), akkor mégis jelezhetik a bajt.
Forrás: NOL.hu