Érdemes azt is hangsúlyozni, hogy elenyészőek a különbségek külföldhöz képest a diagnózis és a gyógyszerekhez való hozzáférés vonatkozásában. Ostoros Gyula, a Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa ugyanakkor leszögezte, még ezeket a különbségeket is mindenképp be kell hozni.
"Magyarország világelső a lakosságszámhoz viszonyított tüdőrák-előfordulásban: évente 10 000 új beteget regisztrálnak, intézetünkben pedig az ellátott betegek 60 százaléka tüdőrákos. A környező országok onkológiai ellátásának lehetőségeihez és színvonalához képest a magyar onkológiai ellátást egyáltalán nem tartom rossznak. Mindez különösen igaz a posztszocialista országokkal való összehasonlításban. A vezető nyugat-európai országokkal összehasonlítva már vannak különbségek, de a diagnózis és a gyógyszerekhez való hozzáférés vonatkozásában ezek a különbségek nem olyan nagyok. A legfőbb eltérés az, hogy Nyugaton a betegek hamarabb hozzáférnek finanszírozott formában az új gyógyszerekhez, azonban a keletebbre lévő országokhoz képest azonban nálunk sokkal jobb a helyzet" - fejtette ki az osztályvezető főorvos. Az onkológiai ellátás helyzete leképezi a teljes magyarországi egészségügyi ellátás általános színvonalát. Ugyanakkor az onkológia az egyik legdinamikusabban fejlődő orvostudományi ágazat. Mindezt Ostoros Gyula is osztja. "Az elmúlt öt évben a tüdőrák kezelésében is óriási fejlődés ment végbe, nemcsak a nagy értékű gyógyszerek megjelenése miatt, hanem a képalkotó és a patológiai diagnosztika vonatkozásában egyaránt." Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben az elmúlt évtizedben két-háromszorosára emelkedett a tüdőrák túlélési aránya.
Ugyanakkor tény, hogy Magyarországon az onkológiai gyógyszerek befogadását sokszor csak évek múltán követi a finanszírozás. Azonban a hazainál még körülményesebb a befogadás például az Egyesült Királyságban. "Az új gyógyszerek a fejlett nyugati világból jönnek, az áruk is ennek alapján kerül meghatározásra, tehát nagyon magas a megnyert életévek, hónapok költsége. Ráadásul az innováció rengetegbe kerül, de amikor lejárnak a szabadalmak, és generikussá válnak a szerek, az ár vonatkozásában már nincs probléma. A biológiai utánkövető szereknél nincs árzuhanás, de ott is alacsonyabb lesz az ár, és ezeket már meg tudjuk adni a betegeknek. A problémát az új szerek finanszírozása jelenti, melyek egy beteg vonatkozásában akár tízmillió forintos nagyságrendűek is lehetnek."
A tüdőrákos betegek 60-70 százalékát - a sugárterápia kivételével - nem az onkológiai, hanem a tüdőgyógyászati ellátórendszer kezeli. A jövőben a szakember szerint szervspecifikus onkológia fog létrejönni, mert rengeteg az újdonság minden egyes szakterületen, éppen ezért nem várható, hogy valaki ugyanúgy értsen az emlőrákhoz, mint a gasztroenterális tumorokhoz.
"Arról, hogy ez a specializált szakemberek által nyújtott ellátás szervspecifikus centrumokban vagy szubspecialitásokat tartalmazó onkológiai centrumokban valósuljon meg, lehet vitatkozni."
A rendszerben természetesen több onkopszichológusnak lenne helye, akik a hozzátartozókkal is tudnának foglalkozni. A szociális gondozószolgálat pedig legfeljebb napi 1 órás segítséget biztosít. A megoldás a palliatív hospice osztályok fejlesztése volna, és a pszichológusi, pszichiáteri segítséghez való széles körű hozzáférés.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
