Milyen ismert kerti növényeknek van rákellenes hatásuk?
Több mint 40 millióan kertészkednek az Egyesült Államokban, és megszámolhatatlanul többen világszerte. Nyaraimat egy hűvösebb klímájú területen szoktam eltölteni, ahol a termőidőszak meglehetősen rövid. Amikor palántákat választok, igyekszem fél szemmel a növények potenciális rákellenes hatására tekintettel lenni. Nos, nézzük meg, vajon ebből a szempontból hány ismert kerti variánst tudunk összeállítani, különös tekintettel a legújabb kutatások eredményeire.
Az elmúlt évben 50 lábnyi területen ritkítottam meg a vörös málnát. A megmaradt bokrok egy részét a kert egy másik, 30 lábnyi, napos részébe ültettem át a ház mögé. Hamarosan kiderül, hogy ez a költségmentes manőver mennyire volt sikeres. Ha az átültetett bokrok nem bizonyulnak termékenynek, akkor új palántákat vásárolok a helyi kertészetben és talán még egy sor fekete málnát is ültetek, már csak a változatosság kedvéért. Málnából feltétlenül bőséges termésre van szükségem, mert az itt lakó rosszcsontok - az unokáim, akik a gyümölcs legnagyobb részét leszüretelik - munkadíjukat friss málnában csikarják ki. Ezen túlmenően, a háziak közül egy fiatal hölgy sajátítja ki a termés oroszlánrészét, hogy lekvárokat és dzsemeket készítsen belőle. (Tudom, tudom, hogy a cukor ártalmas, de a hideg téli reggeleken egy kis málnadzsem az elmúlt nyarakról Proust-i emlékeket idéz.)
A málnafajták erős antioxidánsok, és a nyelőcsőrákot is gátolják De vajon a bogyós gyümölcsök (málna, szeder, áfonya stb.) mi másért lehetnek hasznosak számunkra? Ezeket a gyümölcsöket a bolygón található antioxidáns-források között a leghatékonyabbak és legkönnyebben elérhetőek között tartjuk számon. Néhány évvel ezelőtt megállapították, hogy a vadon termő feketeáfonya antioxidáns-tartalma nagyon magas. A Maine-i emberek ennek a hírnek annyira örültek, mintha csapatuk az amerikai futballbajnokságot nyerte volna meg [Maine, az áfonya hazája, az USA egyik északi állama; itt található a szerző nyaralója].
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A bogyós gyümölcsök piacán azonban senkinek sincs monopóliuma. Az Ohio Állami Egyetem kutatói most egy olyan beszámolóval álltak elő, amely a náluk termő feketeszeder kedvező tulajdonságáról szólt. Ezt a fajtát én általában az erdei tisztások napos szélein szoktam gyűjteni. 2006-ban az ohio-i kutatók a feketeszeder-kivonat rákmegelőző hatását egy nyelőcsőrák-modellen tanulmányozták rágcsálókban. Mivel a nyelőcsőrákot nehéz kezelni, ezen a területen bármilyen új pozitív eredményt nagyon nagy örömmel fogadnak. A tumort hordozó állatok olyan étrendet kaptak, amely 5 százalék feketeszedret tartalmazott (ez több, mint amit az emberek általában fogyasztanak, de arra jó, hogy a keresett hatást kimutassák a vizsgálatokban). A 25 hetes diétát követően azokban a patkányokban, amelyeket feketeszederrel etettek, körülbelül fele annyi tumort találtak állatonként, mint amennyit a kontroll-állatokban (2,23 tumort szemben a 3,78 tumorral).
Daganatgátló feketeszeder
Senki sem egészen biztos abban, hogy ez a tumorgátló hatás vajon pontosan hogyan működik. A feketeszeder természetes módon gátolja a COX-2 enzim aktivitását. Tudjuk, hogy létezik olyan szintetikus COX-2-gátló vegyület, amely csökkenti a vastagbélpolipok kialakulását. A feketeszeder azonban a daganatképződés egyéb markereit is csökkentette. A kutatók ezért kijelentették, hogy ennek a gyümölcsnek újfajta "daganatgátló szerepe van..." (Chen 2006). Nos, mit szólnak ahhoz, hogy ilyen élvezetes módon is elősegíthetjük ennek a halálos betegségnek a megelőzését?
A tormából izolált vegyület jelentősen gátolta a vastagbélrák- és a tüdőráksejtek növekedését
Egy másik növény, amit a kertemben termesztek, a közönséges torma (Armoracia rusticana). Ennek a növénynek a levelei hatalmasra nőnek. Általában nyaranta egyszer a kerti munkások, akik segítenek a kertet rendben tartani, az undok nadálytővel tévesztik össze - amelyik mindig ugrásra készen várja, hogy ellepje a hasznos veteményest - és földig lenyírják azt. Úgy tűnik, hogy ennek az impozáns növénynek ez nem árt, mert a következő nyírásig új leveleket növeszt. Különben is, nekünk a gyökérre, nem a levelekre van szükségünk a tormaszósz készítéséhez.
A múlt év során a Michigan Állami Egyetem kutatói azt állapították meg, hogy a torma és a rendkívül csípős japán wasabi (Wasabia japonica) egyaránt úgynevezett monogalaktozil diacilglicerideknek nevezett alkotóelemeket tartalmaznak. Ezekről szintén kimutatták, hogy a daganatos sejtek növekedését gátolják. A torma három, a wasabi két aktív komponensét tesztelték. A tormából izolált 3-as számú vegyület a vastagbélráksejtek növekedését 68,4 százalékkal, míg a tüdőráksejtek növekedését 71 százalékkal gátolta. A 4-es számú vegyület a wasabiból pedig 44 százalékkal gátolta a vastagbél-, a tüdő- és a gyomorráksejtek növekedését (Weil 2005). Ezek biztató eredmények.
Elfogadhatóan friss tormát a bevásárlóközpontokban is lehet vásárolni. De sokkal jobb tormaszószt tudunk magunk készíteni, ha a kétéves gyökeret ásóval szedjük ki a földből. Ehhez még egy erős zöldséghámozó és turmixmasinára vagy háztartási robotgépre is szükségünk lesz. Így aztán a saját termesztésű beáztatott tormát magunk keverhetjük össze az ecettel vagy a tejföllel.
Egy meglepő gyógynövény
Ami a gyógynövényeket illeti, az őszi margitvirág nélkül nem tudok meglenni. Sok olvasó ismeri az őszi margitvirágot (Tanacetum parthenium), amely a Chrysanthemum család tagja. Ez a vidám, évelő növény dús, pomponszerű virágból áll - olyan mintha apró virágú százszorszépből álló eső esett volna.
Angol neve [feverfew] is arra utal, hogy ez a növény a láz csillapítására használt népi orvosságok egyike. Ugyanakkor régóta használják a migrénes fejfájás enyhítésére is. (Mindig tartok valamennyi őszi margitvirágból készült tablettát a gyógyszerszekrényemben arra az esetre, ha nyári vendégeimet a kínzásnak ez a titokzatos formája gyötörné.) Mindazonáltal az őszi margitvirág potenciális rákellenes hatása miatt különösen érdekes. A kutatók napjainkban valamennyi rákellenes gyógyszert újraértékelnek abból a szempontból, hogy milyen hatást fejtenek ki az őssejtekre. Ezek azok a primitív sejtek, amelyek - úgy tűnik - a rák rosszindulatú viselkedésért alapvetően felelősek. Számos konvencionális rákellenes szerről derül ki ugyanis, hogy csak korlátozott mértékben képesek ezeket a sejteket elpusztítani. Pontosan ezért olyan érdekes az őszi margitvirág.
Az őszi margitvirág kivonata hatékonyan pusztítja a rákos őssejteket is
A Rochesteri Egyetem Orvosi Központjának kutatói azt találták, hogy az őszi margitvirág kivonata hatékony az emberi leukémia egyik típusa ellen. Az őszi margitvirág kivonata a rosszindulatúan átalakult őssejteket hatékonyabban képesek elpusztítani, mint bármely más általuk eddig tesztelt önálló terápia. A kivonat aktív hatóanyaga egy úgynevezett parthenolid-származék, amely a növényben talált sesquiterpen laktonok osztályába tartozó vegyületek egyike. Az Egyesült Államok Nemzeti Onkológiai Intézete (NCI) annyira izgalmasnak tartja ezeket az eredményeket, hogy ezt a kutatási programot hajlandó az úgynevezett gyorsan hozzáférhető programok sorába befogadni. Ez a program hivatott arra, hogy a laboratóriumi stádiumban lévő kísérleti gyógyszereket a lehető leggyorsabban próbálják ki a humán klinikai vizsgálatokban.
"Ez a kutatás nagyon fontos lépést jelent ahhoz, hogy a leukémia új terápiájának fejlesztéséhez készítse elő a terepet," mondta Dr. Jordan. "Bizonyítékkal rendelkezünk, hogy ezzel a típusú ágenssel el tudjuk pusztítani a leukémiás őssejteket is, és ez az eredmény jó hírnek számít."
A kutatók egyre inkább a rákos őssejteket tartják a rák forrásának. Ami különösen izgalmas, hogy az őszi margitvirág kivonata az első olyan ágens, amelyikről bebizonyosodott, hogy valamennyi mieloid leukémiás sejtet, köztük a leukémiás őssejteket is el tudja pusztítani. A rákkutatás egyre inkább ezek felé a primitív sejtek felé fordul, ugyanis ezeket a sejteket ma már a rák forrásaként tartják számon. Egyre több kutató feltételezi, hogy abban az esetben, ha a rákot nem az őssejtek szintjén támadják, akkor csak nagyon ritkán érhető el a betegség kontrollálása, gyógyításáról nem is beszélve.
Egy 2006-ban, a Clemson Egyetemen, Észak Karolinában végzett vizsgálat mutatta ki, hogy a parthenolidnak - amit az arany margitvirág primer biológiai aktivitású vegyületének tartanak - rákellenes hatása van. A kutatók két humán emlőrák- és egy humán méhnyakrák-sejtvonal ellen tesztelték a vegyületet. "A margitvirág-kivonat mind a három ráksejt típus növekedését gátolta," írták a kutatók. A négy margitvirág-komponens közül a parthenolid mutatta a legerősebb gátló hatást, bár a többi komponens együttműködik a parthenoliddal a ráksejtek gátlásában.
További információkért kattintson a www.daganatoserek.hu weboldalra.
| Fordította és szerkesztette: Bakács Tibor az orvostudomány doktora |
|
Ez is érdekelhet
