Mi a méhnyakrák?
A méhnyakrák jellemzően két hámfelület - a méhnyak belső felületén lévő mirigyhám és a külső méhszájat borító laphám - találkozásából (átmeneti zóna) kiinduló, a szövetekbe behatoló (invazív) daganat.
A méhnyakrák döntő többsége (99%) laphámrák, és csak az esetek csekély hányadában fordulhat elő mirigyrák. Magyarországon évente közel 1200 új méhnyakrákos beteget diagnosztizálnak, akiknek többsége korábban soha nem vett részt szűrésen. A méhnyakrák az összes daganatos halálozás egytizedét teszi ki, évente mintegy félezer nő halálát okozza. A betegség - amely elsősorban a 35-45 éves korú nőket sújtja - általában észrevétlenül alakul ki, tünetek már csak akkor jelentkeznek, amikor a betegség előrehaladott állapotában van.
Mi okozza a méhnyakrákot?
A legújabb szakirodalmi adatok szerint a méhnyakrákos esetek 99,7 százalékában a humán papillomavírus és a méhnyakrák kapcsolatban áll egymással. Az onkogén HPV típusok által okozott fertőzések idővel spontán módon, észlelhető tünetek nélkül eltűnnek a szervezetből, esetenként tartóssá válnak és méhnyakrák kialakulását okozhatják. Az onkogén típusok közül Európában a HPV 16-os és 18-as törzsek együttesen a méhnyakrákok 71,5%-áért felelősek. Ha a szervezetben nem mutatható ki a vírus tartós jelenléte, akkor a méhnyakrák kialakulására gyakorlatilag nincs esély. Fontos tudni azonban, hogy nem mindenkinél alakul ki a daganat, akinél a vírus jelen van, ami nagy szerencse, mert a humán papillomavírussal szinte mindenki megfertőződik élete során: a teljes életidőre vetített kockázat meghaladja a 80 százalékot. A nemi szerveken megjelenő (genitális) HPV fertőzés nagyon gyakori mind a nők, mind a férfiak körében. Ezen fertőzések többsége átmeneti és idővel megszűnik, mivel a szervezet immunrendszere eltünteti a vírust. Az enyhe fokú elváltozások (pl. LSIL - a méhnyak HPV fertőzésének citológiai jele) körülbelül 91%-a eltűnik. Ezen enyhe fertőzések többsége általában spontán megszűnik 6-24 hónap alatt. Arra az orvostudomány sem képes azonban, hogy megmondja kinél fog megszűnni a fertőzés és kinél fog méhnyakrák kialakulni.
Tartós HPV fertőzés - a méhnyakrák kialakulásának oka
A tartós onkogén HPV fertőzés azokat az egyéneket fenyegeti, akik nem képesek megfelelő immunválasszal reagálni a fertőzésre. Bizonyos rizikótényezők fennállása esetén az onkogén HPV fertőzés méhnyakrák kialakulását okozhatja. A fertőzés tartóssá válása következtében a vírus bejuthat a gazdasejtbe. Még ezeknek a fertőzéseknek egy része is megszűnhet. Az onkogén HPV 16 fertőzés eltűnéséhez szükséges idő kb. 8-14 hónap közötti. Fontos azonban megjegyezni, hogy egy átvészelt HPV fertőzés nem alakít ki elégséges immunválaszt a szervezetben egy újabb HPV fertőzés kivédéséhez, így a méhnyakrák kialakulásának veszélye a nőknél egész életükön át fennáll. Az ábra azt mutatja, hogy a nemi szerveken megjelenő szemölcsök (melyek főként az alacsony kockázatú 6,11-es vírusok okoznak) rendszerint nem okoznak méhnyakrákot. Az onkogén vírustörzs (főként a 16, 18, 45 és 31-es) következtében kialakuló kóros elváltozások azonban kis százalékban (10-30%) idővel még inkább tartós HPV fertőzéssé alakulnak át és ez a sejtek átalakulását, végül invazív méhnyakrákot okozhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tartós onkogén HPV fertőzés (és ennek következtében a méhnyakrák) kialakulása szempontjából az egyik legfontosabb tényező az illető életkora és az első nemi kapcsolata ideje. A HPV fertőzés aránya a szexuális aktivitást megelőzően nagyon alacsony. A fiatal korban megkezdett nemi élet kockázata abból adódik, hogy az illető többször (több partnertől) kaphatja meg a HPV vírust, ami a tartós fertőzés kialakulásának kockázatát növeli.
A méhnyakrák tünetei
Mivel a méhnyakrák kialakulása 10-20 évig is eltarthat, sokáig tünetmentes, és leggyakrabban rákszűrő vizsgálatnál ismerik fel. A daganat kialakulását jelzi a rendszertelen vérezgetés. A vérzés jellemzően élénk piros színű, és gyakran jelentkezik nemi aktus kapcsán. Gyakori a sárgás és kellemetlen szagú hüvelyi folyás, mely olykor véresen festékezett, úgymond "húslészerű" is lehet. Ha a daganat a méhüreget elzárja, akkor erős alhasi fájdalmat okozhat a menstruációs váladék méhüregen belüli felgyűlése (hematometra), el is gennyedhet (piometra), és szeptikus állapotot okozhat. A daganat növekedésével egyre gyakoribb a deréktáji fájdalom, fájdalmas közösülés (dizpareunia), széklet- és vizeletürítés. Előrehaladott stádiumban a daganat betör a hólyagba és/vagy a végbélbe, ami a hüvely, a hólyag és a végbél közötti sipoly (fisztula) kialakulását eredményezi. A daganat leszoríthatja a húgyvezetéket, a vesemedencében vizelet (hidronefrosz) gyülemlik fel (pionefrosz). A beteg halálát leggyakrabban szepszis vagy jelentős érkárosodásából eredő elvérzés okozza. A fentiek ismeretében a szűrés fontossága érthető, hiszen az idejében felismert kóros elváltozás életet menthet. A betegség hosszú idő alatt alakul ki, tüneteket a még beavatkozható fázisokban nem okoz, ezért nem vesszük észre. Amikor a fenti jeleket észleljük már nagyon késő. Ne várjon eddig! Járjon méhnyak szűrésre!
A méhnyakrák stádiumai
A daganatképződést rendszerint korai, csak a hámra lokalizálódó elváltozás (CIN = cervikális intraepiteliális neoplázia) előzi meg. Ezt 0 stádiumnak, rákmegelőző állapotnak szokták nevezni.
Enyhe fokú elváltozás: a daganat ráterjed a méhnyakcsatornára.
Közepes fokú elváltozás: a daganat átlépi a méhnyakcsatornát, átterjed a hüvelyre és a méh körüli szövetekre.
Súlyos fokú elváltozás: a daganat átlépi a medence falát és a hüvely alsó harmadát is beszűri (a méhnyak normális alakja is megváltozik).
Invazív méhnyakrák: a daganat ráterjed a húgyhólyagra, illetve a végbélre, túllépi a kismedencét, és már távoli áttéteket ad. A kóros sejtek a szervezet más részeire a vérárammal, illetve a nyirokkeringés útján terjedhetnek át.
Legjobban: