A mammográfiai szűrésen felfedezett elváltozás nem jelent egyet a halálos ítélettel. A felvételen az emlőben ábrázolódó képletek ugyanis túlnyomórészt jóindulatúak, a tapasztalatok azt mutatják, hogy csak minden ötödik szövettani mintavétel igazol mellrákot. Az emlő elváltozásai a biológiai viselkedésük alapján jó vagy rosszindulatúak. Előbbi csoporthoz tartoznak például a ciszták, a jóindulatú szöveti csomók, a fibroadenómák. A kontrollálatlanul növekvő és áttétképzésre képes daganatokat nevezzük rosszindulatú tumoroknak, amelyek pontos típusának meghatározása minden esetben szövettani mintavétellel (biopsziával) történik.
A rosszindulatú daganatok között előfordulnak különösen agresszív változatok is, amelyek általában gyorsan nőnek és könnyebben képeznek áttétet a nyirokrendszerbe vagy más szervekbe. Magyarországon 2020-ban 7565 nőnél fedeztek fel rosszindulatú emlődaganatot, és körülbelül 2200-an vesztik életüket a betegség következtében évente. Ezzel az emlőrák a negyedik a rosszindulatú daganatok között a haláloki listán itthon.
Kockázati csoportok, akik körében gyakoribb a mellrák
A tumorok előfordulásának kockázata az életkorral együtt nő, de rizikót jelent az is, ha valakinek a családjában többször előfordult emlőrák, így nagyobb a veszélye, hogy genetikailag hajlamos a betegségre. „Az életkor fontos kockázati tényező, 35-40 év felett kezd mérhetően nőni az emlődaganat előfordulása, a legveszélyeztetettebb korosztálynak az 55-65 év közötti nők számítanak. Szintén veszélyeztetettek azok a nők, akik fiatalabb korban sugárterápiát kaptak a mellkas területén. A mirigydús, úgynevezett denz típusú emlőben is nagyobb az esélye annak, hogy rosszindulatú daganat alakul ki. Rizikótényezőnek számít a hormonkészítmények szedése is, annak időtartamával arányosan. A gyermektelen nők is a kockázati csoportba tartoznak. Ennek hátterében az áll, hogy a várandósság és a szoptatás idején megszűnik a hormonális rendszer ciklikus változása és ezzel párhuzamosan a mellszövet ebből adódó ciklikus újjáépülése is. Ez a pihenési idő gyakorlatilag csökkenti az esélyt arra, hogy elinduljon valamilyen kóros növekedés” – foglalta össze dr. Barna Krisztina, az Affidea Magyarország képalkotó diagnosztika orvosigazgatója.
A mammográfiás mellrákszűrés életet ment
A rosszindulatú emlődaganatok gyógyításánál alapvető, hogy minél korábban fedezzék fel a betegséget. Magyarországon a 45-65 év közötti nők 35 százaléka vett részt mammográfiai szűrésen 2020-ban, ami 10 százalékkal alacsonyabb részvételi arány, mint tíz évvel korábban. A szűrés fontosságával kapcsolatban dr. Barna Krisztina hangsúlyozta, „minél korábban, minél kisebb méretben fedezzük fel az elváltozást, annál nagyobb az esély a gyógyulásra”. Kitért rá, az emlődaganatoknak alapvető és elsődleges terápiája a sebészi eltávolítás, amelyet kiegészíthetnek kemo- és sugárterápiás eljárások, daganattípustól függően hormonkezelések. Az apróbb daganatok könnyebben műthetők, sok esetben az emlő megtartása, a mell esztétikai korrekciója is szebben megoldható. Ezért minden 35 év feletti hölgynek évente ajánlott a mammográfiai szűrés, amellyel még időben felfedezhetőek a rosszindulatú elváltozások.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
