Valter Longo, az egyetem gerontológiai és biológiai tudományok professzorának korábbi kutatásai megmutatták, hogy a rövidtávú koplalás megvédi az egészséges sejteket, míg a rákos sejteket sebezhetővé teszi a kemoterápiával szemben.
A mostani kutatás során sikerült bizonyítani, hogy az időszakos koplalás hasonló módon növeli a sugárterápia hatékonyságát az egyik leggyakrabban előforduló agydaganatban, a gliómában szenvedő betegek esetében. A glióma várható túlélési ideje általában kevesebb, mint két év.
"Korábban azt vizsgáltuk miként tudjuk megóvni a betegeket a kemoterápia toxikus hatásaitól. Most azonban az volt a kérdés, hogyan tegyük a sugárterápiát még hatékonyabbá, és hogyan hozzunk létre a daganat számára kedvezőtlen körülményeket" - nyilatkozta Longo professzor.
Longo és kollégái megvizsgálták, milyen kombinált hatása van a koplalásnak, a sugárkezelésnek és a temozolomid nevű kemoterápiás gyógyszernek, amit hagyományosan az agydaganatok kezelésére alkalmaznak a műtéti eljárás mellett.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az eredmények szerint az irányított rövidtávú (maximum 48 órás) koplalás jelentősen javítja a sugárzás és a kemoterápia hatékonyságát gliómás egerek esetében. A daganattípus extrém módon agresszív természete ellenére kétszer annyi volt azoknak a koplaló és sugárterápián átesett egereknek a száma, akik túlélték a kutatást, mint azoknak a túlélőknek, akik csak besugárzást kaptak vagy csak koplaltak.
"Egyértelmű, hogy a koplalás jótékonyan hat a sugár- és kemoterápiával kezelt gliómás betegek állapotára és túlélési esélyeire, nagy valószínűséggel nemcsak egerek, de emberek esetében is" - írják a kutatók. "A koplalás megkezdése előtt természetesen beszéljünk az onkológussal. Nem szabad csak úgy a semmiből kezdeni az éhezést, be kell tartani bizonyos szabályokat. Annyi azonban bizonyos, hogy a rövidtávú koplalás esélyt jelenthet a túlélésre." A kutatás részletes leírása a című tudományos lapban olvasható.
Legjobban: