A Yale Egyetem kutatói mesterséges, sejtszerű részecskék előállításával felfedeztek egy gyors és hatásos módszert, amely a T-sejt aktiválás növelésével segíthet legyőzni a rákos és egyéb fertőző megbetegedéseket.
A Yale Egyetem biomedikai mérnök-asszisztens professzora, Tarek Fahmy és végzős diákja, Erin Steenblock által kifejlesztett mesterséges sejtek egy, a felszívódó varratoknál használt anyagból készülnek. Az eljárás várhatóan nagyon hamar a kórházakba kerülhet - véli a professzor - minden általunk használt anyag természetes, a lebomló anyagok pedig már az amerikai gyógyszerügyi hatóság (FDA) jóváhagyását is elnyerték.
A rák, vírusos fertőzések és autoimmun megbetegedések is reagáltak azokra az immunoterápiás kezelésekre, amelyek a páciens antitest-specifikus T-sejtjeit stimulálták. Ezek során a beteg immunsejtjeit leválasztották, majd olyan sejtekkel bombázták, amelyek stimulálják az antitest-specifikus T-sejtek aktiválódását és burjánzását. Az így megerősített sejteket ezután visszaengedték a páciens testébe, hogy ott legyőzze a betegséget.
A Yale kutatói szerint az eljárás veszélye az, hogy negatív válaszreakció következhet be az idegen sejtek ellen, illetve ha nem sikerül a pozitív terápiás válaszreakció biztosításához elegendő számú aktivált T-sejtet szerezni és megtartani.
"Az általunk kidolgozott eljárás számos újítást tud felmutatni" - mondta Steenblock. Az általános felületi illesztők segítségre hívják az antitesteket és stimuláló molekulákat. Így mintegy lemásolódnak a természetes kötések, amelyek a testben a rák elpusztításához szükséges T-sejt-osztódást serkentik.
Ez is érdekelhet
Az immunoterápia célja az antitest válaszreakción alapuló T-sejt manipuláció és sejtburjánzás elősegítés, ami a fertőző megbetegedések és a rák elleni harc fegyvere lehet- nyilatkozta Fahmy. Az a képességünk, hogy ezt a válaszreakciót most már fel is tudjuk gyorsítani, nagyon nagy előrelépés.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: