A kutatást, amelynek eredménye a New England Journal of Medicine legutóbbi számában jelent meg, 50. és 69. életévük közötti betegek részvételével végezték el. Az 1643 beteget véletlenszerűen választották ki, egy csoportjuknál műtéttel távolították el a daganatot, a másik csoport résztvevői sugárkezelést kaptak, a harmadik csoportbelieket pedig szoros megfigyelés alá helyezték. Ez utóbbi rendszeres klinikai prosztatavizsgálattal, szövetmintavétellel és PSA-szint mérésével jár.
A betegség megállapítása után tizenhét paciens halt meg, nyolcan a megfigyeltek csoportjából, öten a műtöttek közül és négyen a sugárkezelésen átesettek közül. A megfigyeltek között lévőknek nagyobb volt az áttét kialakulásának kockázata. Az áttét azonban nem mutatott jelentős különbséget a daganat, illetve a más okok kiváltotta halálozási kockázat között.
"A kutatásból arra lehet következtetni, hogy a lokalizált prosztatarákban szenvedő férfiaknál a szoros megfigyelés nem jelent sokkal nagyobb veszélyt, és elkerülhetőek a sebészeti beavatkozásnak a szexuális aktivitásra és a belekre gyakorolt káros mellékhatásai" - vélte John Burn, brit Newcastle-i Egyetem genetika professzora, aki maga nem vett részt a kutatásban.
Egy idén megjelent tanulmány szerint az Egyesült Államokban diagnosztizált férfiak 40-50 százaléka választja a szoros megfigyelést. Az Amerikai Rákellenes Társaság (ACS) szerint a prosztatarákban szenvedő férfiak többsége túléli a betegséget. A betegség lassú lefolyású, de egyes esetekben végzetes lehet.
Egy független szakértőkből álló, a szövetségi kormány által felkért csoport 2012-ben azt ajánlotta, hogy ne végezzenek rutinjellegű PSA-szűréseket. A csoport szerint számos daganat soha nem nő meg akkorára, hogy a páciens életét veszélyeztetné, és a műtéti, illetve sugárkezelés gyakran fölösleges, ugyanakkor káros mellékhatásokat okoz.
Az Egyesült Államokban évente mintegy 181 ezer prosztatarákot diagnosztizálnak, 2016-ra a becsült halálesetek száma 26 ezer.
Ez is érdekelhet
Forrás: MTI
Legjobban: