A toxoplazmózis fertőzés okozója egy egysejtű parazita, a Toxoplasma gondii (T. gondii). Minden emlősállatot és madárfélét képes megfertőzni és bennük osztódni - olvasható az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) honlapján .
A T. gondii-k a macskák bélrendszerében elszaporodnak és kialakulnak belőlük a megtermékenyített petesejtek, amelyek az állat székletével a szabadba kerülnek. A petesejtek a szennyezett talajról a zöldségekre, gyümölcsökre kerülnek. Az utóbbiak elfogyasztásával jutnak az emberi szervezetbe. A fertőzött talaj közvetlenül is bekerülhet az emberbe: kisgyermekek földet ehetnek, a kertészek keze érintkezik a talajjal. Az ember fertőzött állat húsát is elfogyaszthatja. A harmadik és legveszélyesebb módja az emberi fertőzésnek: ha egy várandós anya frissen fertőződik meg, akkor a T. gondii az anyából a méhlepényen keresztül eljuthat a magzatba. A magzatban súlyos, sőt halálos betegség alakulhat ki - az OEK szerint.
A világ népességének egyharmadát érintheti a fertőzés. A legtöbb emberben nem is okoz tüneteket, ám akiknek gyenge az immunrendszere, súlyos fertőzést kaphat el - írja a Medical Xpress .
Nos, ez a veszélyes parazita most egy másik oldaláról mutatkozhat be: éppen az immunrendszer a kulcsa annak a rákkutatási irányzatnak, amely most a T. gondii révén nyithat új utakat a kezelésben. A T. gondii-ra ugyanis az egészséges immunrendszer olyan választ ad, mint amilyet a rák megjelenésekor produkál. Vagyis a T. gondii-t ugyanúgy támadja védekező rendszerünk, mint a ráksejteket.
"Ez a parazita pontosan tudja, hogyan reagálunk a rákra, hogyan kell kiváltani a szervezetben a rákellenes harcot" - magyarázza David J. Bzik, a mikrobiológia és az immunológia professzora, aki a dartmouth-i Geisel School of Medicine-ben dolgozik.
Mindez azért fontos, mert a rák éppen úgy tud elterjedni a szervezetben, hogy testünk nem ismeri fel "ellenségként" a daganatos sejteket, így nem indulnak be a védelmi reakciók sem. A T. gondii pedig éppen ezen segíthet.
A toxoplazmózis kórokozójának leküzdésére ugyanis az immunrendszer természetes ölősejteket és citotoxikus (sejtmérgező) T-sejteket állít elő. Ezek a sejtek veszik fel a harcot a ráksejtekkel is. Ám a rák képes arra, hogy megtévessze a szervezetünket, megakadályozza az immunreakciót.
Most azonban a T. gondii révén, amelyet tumoros környezetbe juttattak be a kutatók, beindíthatók a védekező válaszok. A kórokozó ugyanis a többi mikrobától merőben eltérő módon hat az immunrendszerünkre - ezt Barbara Fox mondja, aki a kutatásban szintén részt vesz -, hiszen nem kívülről irritálja azt, hanem szinte behatol az immunsejtekbe. Fox egészen pontosan úgy fogalmazott: a T. gondii "hozzáférést kap az immunsejtek belsejéhez". A kutatók a kórokozónak ezt a tulajdonságát használják ki, és egy mutáns (genetikailag módosított) T. gondii-t fejlesztettek ki, amely átprogramozza az emberi immunrendszert, amely így képessé válik a rák és a tumorsejtek eltakarítására.
Minthogy azonban a kórokozó önmagában túl veszélyes, a kutatóknak előbb ártalmatlanítaniuk kellett. Ezért volt szükség a genetikai módosítására, hiszen senkit sem - rákbeteget pláne nem - lehet kitenni a veszélyes fertőzésnek.
Ezért hozták létre a cps-t, amely egy immunterápiás vakcina. Bzik és Fox a parazita biokémiai "útvonalát" követték, de töröltek egy toxoplasma-gént. Így olyan kreatúrát, egy mutáns parazitát hoztak létre, amely képtelen emberben vagy állatban szaporodni (replikálódni), de laboratóriumban tenyészthető.
A cps tehát biztonságos a kutatók szerint. Még ha a befogadó szervezet immunhiányos, akkor is képes kiváltani az ideális választ a testben. A kutatók laboratóriumi egérkísérleteket hajtottak végre olyan rákbetegségek esetén, amelyek halálozási rátája igen magas. A petefészekrák esetén rendkívül magas túlélési rátákat kaptak.
A vakcina ugyanis meglepően hatékonyan váltja ki a rákellenes immunválaszt, hasonlót nem látott még maga Bzik sem. A kutató bízik abban, hogy egyedi immunterápiás kezelésekben a betegek személyre szabott gyógyításban részesülhetnek a jövőben. A klinikai kipróbálás gyanánt a kutatók azt tervezik, hogy a betegből kinyert sejtekbe juttatják be a cps-t, és ezek a szervezetbe visszajuttatva, "trójai falóként" küzdenek majd a rák ellen. Ez tehát egy rákellenes, immunterápiás vakcina lehetne a jövőben. ÉS nemcsak az adott pillanatban lenne hatékony válasz a betegségre, hanem a későbbiekben egyfajta védettséget adna a daganat kiújulásával szemben is - reménykedik Bzik.
Mindehhez azonban még további kutatás szükséges - a cps egyelőre nem hagyta el a laboratóriumot. A kutatók igyekeznek tovább tisztázni a szer hatásmechanizmusát például, ugyanakkor bíznak abban, hogy a jövőben hatékony kezelési eljárássá fejlődhet a módszerük.