Daganatok a szervezetnek szinte minden szövetből kiindulhatnak, így igen sokfélék lehetnek. A jelenlegi osztályozás a tumorok anatómiai lokalizációját, a kiindulási szövetet és sejttípust, valamint a biológiai viselkedést (benignus vagy malignus) alkalmazza a megnevezéshez.
Mi alapján nevezik el az elváltozásokat?
A jóindulatú daganatok arról a szövetről kapják a nevüket, amelyből erednek - a mirigyhámból adenóma, a fedőhámból papilllóma, a simaizomból leiomióma, a vázizmokból rhabdomióma, a zsírszövetből lipóma, a kötőszövetből fibróma indul ki. Ez viszont nem azt jelenti, hogy minden ~oma végződésű elnevezés jóindulatú daganatot jelöl, például a pleiomorph adenoma kevert tumort takar.
A hámból eredő rosszindulatú daganatokat carcinomának nevezi az orvostudomány, az egyes elnevezések szintén utalnak a kiindulási szövetre vagy sejtre. A rák kiindulhat a fedőhámból (laphámrák), illetve a mirigyek hámjából (adenokarcinóma) is. Ez különböző szerveket - légutak, gyomor-bél traktus, emlő, ivarszervek stb. - érinthet, jellemzőjük, hogy a tumorsejtek glandularis (mirigy) struktúrákba rendeződnek.
A mirigyek daganatai
Amikor mirigyhámról beszélünk, akkor a hámszövet váladékok termelésére specializálódott sejtjeiről van szó. A mirigyek lehetnek egysejtűek és többsejtűek is, az egysejtűekre tipikus példa a kehelysejt, a luminális (üreges) szervek felszínét borító nyálkahártyák egysejtű mirigye. Különösen sok kehelysejt van a bélcsatornát burkoló hengerhámsejtek között és a légutak hámjában.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A rákos esetek 8-12 százaléka mirigyhámsejtes rák (adenokarcinóma). Többségük (80 százalék) atípusos nyáktermelő endocervikális (méhnyaki) sejtekből áll, de gyakori az intestinális- (gyomor), endometrioid- (méh), és világossejtes (vese) típus is.
Mikor van szó adenokarcinómáról?
A vékonybél rákos állapotainak közel felét az adenokarcinóma teszi ki. Előfordulása gyakoribb olyan betegek közt, akiknek vastagbelében örökletes tényezőkre visszavezethetően nagyszámú jóindulatú, ám rákos elfajulásra hajlamos polip típusú daganat található. Az átlagosnál gyakoribb a Crohn-betegségben szenvedő betegeknél is. Felismerésekor 80 százalékban már áttéteket okozott, legtöbbször a májba. A hasnyálmirigyrákok 95 százaléka szintén adenokarcinóma, mely a hasnyálmirigy csatornácskáiban vagy a külső elválasztású (exokrin) enzimtermelő sejtekben jelent meg. A vese rosszindulatú daganatainak mintegy a 80 százalékát a világossejtes daganatok képezik. A nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC) leggyakoribb típusa szintén a mirigyhámból kiinduló daganat. A túlélési esélye 20 százalék körüli.
Az ismeretlen lokalizációjú primer tumoros betegek 60 százalékánál szintén adenokarcinóma a szövettani diagnózis. Ezek olyan rosszindulatú rákos megbetegedések, ahol a szövettani vizsgálat alátámasztja az áttét(ek) jelenlétét, azonban az elsődleges daganat helyét kiterjedt vizsgálatokkal sem sikerül megállapítani.
