A rosszindulatú daganatos megbetegedések a második leggyakoribb haláloknak számítanak globálisan az Egészségügyi Világszervezet közlése szerint. Ráadásul az 1990-es évek óta a világ számos részén ütemesen emelkedik bizonyos rosszindulatú daganattípusok előfordulása az 50 év alattiak körében.
Ez azért is problémás, mert a korai rákos megbetegedések növelik a hosszú távú egészségügyi problémák kockázatát, beleértve a meddőség, a különféle szív- és érrendszeri betegségek és a másodlagos daganatok kialakulását. A kockázati tényezők felismerése ezért életbevágó lehet: segítheti a megelőzést, a korai diagnózist, a hatékony kezelést és a teljes gyógyulást – hívja fel rá a figyelmet témával foglalkozó cikkében a Medical News Today.
Mivel sokakat érintő és aktuális problémáról van szó, kutatók egy átfogó tanulmány keretében 14 olyan ráktípust vizsgáltak 2000 és 2012 közötti globális adatokat elemezve, amelyek előfordulása az 50 év alatti felnőttek körében gyakoribbá vált. Ezek közé tartozik az emlő-, a vastagbél-, az endometrium-, a nyelőcső-, a vese-, a hasnyálmirigy-, a prosztata-, a gyomor-, a pajzsmirigy-, és a fej-nyakrák, valamint a myeloma multiplex is. Ezután sorra vették azokat a tanulmányokat, amelyek az ezek kialakulását elősegítő kockázati tényezőket vizsgálták.
Mi derült ki?
A kutatók arra jutottak, hogy az 50 éves kor előtt kialakuló rákos megbetegedések lehetséges kockázati tényezői közé tartoznak bizonyos életmódbeli szokások, amelyek fiatal felnőttkorban alakulnak ki és rögzülnek. Például a “nyugati” stílusú táplálkozás, vagyis a telített zsírokban, vörös húsokban, feldolgozott húskészítményekben és feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend, a mértéktelen cukorbevitel, ezzel együtt a zöldség- és gyümölcsfélék, valamint a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztásának minimalizálása.
A kockázati tényezők között szerepel az elhízás és a különféle környezeti hatások is, ahogy az alkoholfogyasztási szokások megváltozása, a dohányzás, az alvásminőség romlása, az éjszakai munkavégzés, a mozgásszegény életmód, és a 2-es típusú cukorbetegség is, ami világszerte egyre több embert érint. Ezek többsége nem azonnal, hanem hosszú évek alatt "fejti ki" egészségkárosító hatását. Véleményük szerint egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a korai sejtkárosodás és a rák klinikai felismerése között több évtized is eltelhet.
Ez is érdekelhet
További vizsgálatokra lehet szükség
Noha az eredmények gyakorlatilag kézenfekvőek, és egyáltalán nem meglepőek, a tanulmánynak megvoltak a korlátai - nyilatkozta a Medical News Today-nek Tomotaka Ugai, a Harvard Medical School patológiai kutatója, a tanulmány egyik szerzője. Egyebek mellett az, hogy nem állt a kutatók rendelkezésre megfelelő mennyiségű adat az alacsony és közepes jövedelmű országokból, amelyek alapján meg tudták volna határozni az ezekben előforduló rákos megbetegedések tendenciáit. Éppen azért a jövőben további kutatásokra és vizsgálatokra lehet szükség.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
