Azok a nők, akiknél emlőrákot diagnosztizálnak, a nem érintett mellükben a valóságoshoz képest tízszeresnek ítélik meg a daganat kialakulásának kockázatát. Emiatt a téves értékítélet miatt megelőző emlőeltávolító műtétet választanak.
Dr. Ajay Sahu, a Frenchay Kórház (Bristol, Nagy-Britannia) orvosa erről az Európai Emlőrák Konferencián számolt be március 25-én, Barcelonában. Amennyiben ezek a hölgyek megértenék valódi állapotukat, nem ez emlőeltávolítás mellet döntenének, ami drasztikusan csökkentené ezeket a műtéteket, valamint az ezekkel járó kockázatokat.
Dr. Sahu huszonhét, 31 és 65 év közötti emlőrákkal diagnosztizált nőbeteget tanulmányozott, a 2007 áprilisa és 2009 októbere közötti időszakban, akik egyik emlőjükben talált betegséget követően a másik emlőjük levételét kérték.
"Szerintem a diagnózis felállításának idején ezek a hölgyek olyan fokú stresszben vannak, ami megakadályozza a jó döntés meghozatalát" - mondta Dr. Sahu. - A tanulmánynak két nézőpontja van. Az egyik a betegek szubjektivitása a kockázat szempontjából, a másik, hogy ez a szubjektum hogyan befolyásolja a döntési folyamatot."
Jelenleg nincs arra meggyőző bizonyíték, hogy egygócú, kisméretű emlődaganat esetén, alacsony kockázatú csoportban a teljes érintett, illetve az ellen oldali emlő megelőző levétele túlélési előnnyel járna. Ennek ellenére az utóbbi időben a megelőző műtétek száma mintegy megduplázódott.
A 27 beteg közül, akik ellen oldali emlőeltávolítást kértek, 3 fiatal volt, mindenféle családi kórelőzmény nélkül, hét betegben lobuláris szövettani típusú daganat volt, 12 esetben volt családi előzmény, azonban ezt a sebész kis kockázatúnak minősítette, valamilyen rossz tapasztalat az ismerősök körében 4 betegnél volt, egy beteg pedig szerette volna elkerülni a sugárkezelést. Mindegyik beteg úgy vélte, maximum öt évet élhet, és mind túlbecsülték az ellen oldali daganat kialakulásának esélyét.
Ezeket a betegeket egy évig kezelték és gondozták, és csak azokon hajtották végre az operációt, akik még ezután is szerették volna. Ugyan a betegek ekkor jóval nyugodtabban dönthettek, négyen mégis kérték a műtétet, annak ellenére, hogy az egészségügyi kollégák elmagyarázták nekik annak szükségtelenségét. A további 23 esetben sikerült lebeszélni a betegeket, így azok elálltak a műtéttől.
Dr. Sahu szerint az eltelt 12 hónap lehűtötte a kedélyeket, ezáltal hozzásegítette a hölgyeket a helyes végső döntés meghozatalához, és a betegek zöme elégedett volt az alternatív kezelési stratégiákkal. Más szóval megértették, hogy a kockázat az alkalmazott kezelések következtében lecsökkent, az évi rendszerességgel elvégzett mammográfia pedig segíti a túlélést.
Dr. Sahu és munkacsoportja folytatják azokat a vizsgálataikat, melyek a betegek döntéshozatali mechanizmusát célozzák.
Animáció: HáziPatika.com