A legtöbb és legádázabb daganatos megbetegedés az idősebb korosztályt sújtja. Igaz ez az emlőrákra, vastagbélrákra, prosztatarákra , tüdőrákra, a bőrdaganatokra is. Miért van ez így?
Hosszú folyamat
Több tényező is közrejátszik abban, hogy ezek a veszélyes és gyakori tumorok 50 éves kor felett alakulnak ki. Mivel a daganatok nem egyik napról a másikra, hanem egy hosszú folyamat következtében alakulnak ki, ezért azok a szokások, amelyek idáig vezetnek hosszabb ideig állnak fenn. Ilyen daganatos betegséget elősegítő szokások a cigarettázás, alkoholfogyasztás , káros környezeti tényezők, egészségtelen táplálkozás stb. Ezek a szokások azonban hosszú folyamat végeredményeként alakítják ki a daganatos megbetegedést.
Genetikai változások
Ahhoz, hogy egy daganat létrejöjjön hosszú, genetikai változásokon megy keresztül a sejt, így ezek a folyamatok egymásra épülve alakítják ki a tumoros elváltozást, amelyhez szintén hosszabb idő kell. Apró elváltozások sorozata szükséges ahhoz, hogy egy egy probléma daganathoz vezessen. Emellett az idősebb szervezet lassabban javítja ki a génhibákat, így a daganatos sejtburjánzás könnyebben kialakulhat.
Hormonális változások
A hormonális átalakulások bizonyos daganatok kialakulásához vezethetnek. A nők esetében a menopauza okozta hormonváltozások, a férfiak esetében pedig a szexuális aktivitás csökkenése, valamint az andropauza indíthatja be ezeket a folyamatokat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Másképp viselkedik az időskori daganat?
Egyes daganatok esetében elmondható, hogy lassabban terjednek, kevésbé agresszíven viselkednek, a szervezetben idős korban, mint fiatalabbaknál. Ennek oka valószínűleg a daganatos sejtek és az időskori változások összefüggésében rejlik. A rák kialakulását a daganatsejteket körülölelő szövet, a mikro-környezet alakítja. Időskorban ez a környezet nem kedvez a daganatos sejtek megtelepedésének és szaporodásának.
Időskorban a szervezet immunvédekezése gyengül, azonban ez meglepő módon nem kedvez a daganatok növekedésének. Az immunrendszer védekezése során a szövetekben felszabaduló anyagok a rosszindulatú sejtek növekedését is fokozzák, így az erőteljes immunreakció visszájára fordul, azaz kedvez a daganatos sejtek túlburjánzásának. Így, ha az adott immunreakció gyengébb, a daganatok növekedése is lassabban zajlik.
A kezelés során azonban alaposabban fel kell mérni a szervezet képességeit, és ez alapján meghatározni a sejtek elpusztításához szükséges folyamatot. Ilyenkor tehát az orvos egy egyénre szabott terápiát rendel el.
