Miért jobb a génhibát kezelni rák esetén?

Minden daganat génhiba eredménye. Ha ismerjük a hibás gént, akkor innovatív vagy okosgyógyszerrel lehetővé válik célzottan, a gén hibás információtermelését - osztódj és szaporodj! - blokkolni, aminek következtében visszahúzódik vagy teljesen megsemmisül a daganat. A kemoterápiát hamarosan kiváltó, igen biztató eredményeket felmutató kezelés, a célzott vagy személyre szabott daganatterápia óriási áttörés előtt áll.

Az áttörés pedig nem más, mint annak felismerése, hogy nem a tumort kell helyileg elpusztítani, hanem a sejtburjánzásért felelős gént kell megtalálni és blokkolni. A bő tíz évvel ezelőtt az emberi genom megfejtése óta robbanásszerűen megindult génkutatások eredménye az, hogy ma már a daganatok döntő többségében kimutatható a meghibásodott gén, sőt, ilyen laboratórium itt Magyarországon is megtalálható, és egy-egy gén esetében már OEP-finanszírozottan is hozzáférhető. S ha megvan a hibás gén, akkor a speciálisan azt célzó vegyületeket is könnyebb kifejleszteni, amiből a klinikai tesztelések után gyógyszer lehet.

Világszerte kutatók, orvosok, onkológusok tízezrei, mint megannyi „genommérnök” dolgozik azon, hogy minél könnyebben kimutatható legyen egy génszakaszból az összes, daganatot okozó hibás gén; vegyészek, kémikusok, gyógyszergyárak pedig azon fáradoznak, hogy ezekre a génmutációkra megtalálják a megfelelő hatóanyagot, innovatív gyógyszert. De vajon mikor lesz a tudományuk az onkológiai rendeléseken napi rutin? Mikorra várható az, hogy kemó helyett elég lesz napi két tablettával kezelni a daganatot?

Jelenleg az a legizgalmasabb kérdés, hogy ha ismerjük a beteg gént, akkor találunk-e olyan gyógyszert vagy gyógyszerkombinációt, amely tényleg elpusztítja a daganatot – hangsúlyozza a lássuk az összes génhibát, s hogy a másfélmilliónyi mutációra képes daganatsejtet meggátoljuk abban, hogy a kezelés alatt rezisztenssé váljon - magyarán, hogy mattot adhassunk a daganatnak”- teszi hozzá.

Miért kell személyre szabottan kezelni a daganatokat?

Az Egyesült Államokból hazatért kutató a daganatok célzott kezelésének összetettségét jól szemlélteti az alábbi „genetikai matematikával”:

− A tudomány mai állása szerint 500 olyan génről tudunk, amelyben a daganatok kialakulását okozó génhiba kialakulhat, ebből 138 génről tudjuk biztosan, hogy közvetlenül a daganatsejtek osztódásáért felelős, ezek közül 58 génhiba a leggyakoribb: a daganatok 75 százalékának kialakulásánál tetten érhető. Ezért a mi központunk leggyakrabban ezt az 58 gént vizsgálja. Azt is tudjuk, hogy az 500 lehetséges génből összesen és maximum 8 gén hibája okozhat daganatot, ez azt jelenti, hogy valakinél egy gén meghibásodása elég, valakinél nyolcnak kell elhangolódnia ahhoz, hogy a tumor kialakuljon. Mondhatjuk, hogy „csak” ezt a nyolcat kell kimutatni a lehetséges 500-ból, ám a kombinációk száma több ezer lehet, ami megmagyarázza, miért kell személyre szabottan kezelni a daganatokat.

Nemsokára polcon lesz az összes hatóanyag

Az orvos-kutató tapasztalatai szerint az esetek csupán 20-25 százalékában okozza egy génhiba a daganatot, a minták felénél több mint egy génmutációt mutattak ki, míg egyelőre csak a betegek 10-20%-ánál tudták az összes hibás gént megtámadni gyógyszerekkel. Jó hír azonban, hogy jelenleg már kb. 30 célzott gyógyszer van forgalomban szerte a világon, – ezek közül 14-et az OEP is támogat – s további 200-at klinikailag tesztelnek, tehát az 58 leggyakoribb génhibára potenciálisan 230 hatóanyaggal lehet „lőni”.

„Az esetek 80%-ában – és ez nagyon biztató szám – azonosítható olyan hatóanyag, amely hatással lehet legalább egy a daganatban kimutatott hibás génre” – magyarázza Dr. Peták István. Elmondása szerint negyedévente kerülnek forgalomba új gyógyszerek; egy kis idő múlva ugyanúgy ott lesz a polcunkon az összes génhibára és rezisztens mutációra ható vegyület, ahogyan ma például a tüdőgyulladásra az antibiotikumok. A nehézséget inkább a gyógyszerek beszerezhetőségében és azok árában látja.

A géndiagnosztika bevonul az onkológiára

Célzott terápiával a tb is spórolna

−Ezek az okosgyógyszerek nagyon költségesek, ugyanakkor, ahogy a daganat elpusztításának kutatásához, úgy a gyógyszerek finanszírozásához is szükséges a szemléletváltás. Szerencsére egyre elfogadottabb az eredmény alapú finanszírozás, valamint a biztosítók és a gyógyszergyártók is egyre inkább igénybe veszik a molekuláris diagnosztika lehetőségeit, hogy a felesleges, hatástalan kezelések számát csökkentsék – mondja a kutató.

Éppen ezért az innovatív gyógyszergyártókkal együtt mint harmadik fél szorgalmazzák, hogy az OEP ne vesse el teljesen az új gyógyszereket ha azok nem elég költséghatékonyak, hanem legalább azoknak a betegeknek finanszírozza, akiknél a molekuláris diagnosztikával kimutathatók a releváns génhibák, és egyértelműen látható, hogy számukra adott gyógyszer a leghatékonyabb. Ezzel a hozzáállással a tb is spórol, hiszen nem fizet drága és hatástalan kezelésekért, gyógyszerekért, csak azokért, amelyek valóban hatnak.

Felválthatja a kemót

Világszerte egyre gyakrabban használnak célzott kezeléseket, de jelenleg még a kemoterápia is fontos részét képezi a terápiás stratégiának, hiszen egyes daganattípusoknál nagyon hatásos. Ilyen esetekben csak fokozatosan térnek át a kezeléseknél az új hatóanyagokra illetve a klinikai tesztelés alatt álló gyógyszerekre. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy első, második vagy akár harmadik vonalban is kemoterápiát kell kapjon a beteg, mielőtt célzott kezelésre, vagy célzott kezelést tesztelő vizsgálatba kerülhet. De már van olyan daganattípus is − például tüdőrák−, ahol első választás is lehet célzott kezelés bizonyos génhiba esetén.

− Mi azért dolgozunk, hogy minden olyan diagnosztikai lehetőség elérhető legyen Magyarországon, ami az Egyesült Államokban is, ezáltal rendelkezésre álljon a kezelőorvos számára minden információ a célzott kezelési lehetőségekről. Ebből a célból egy nemzetközi hálózatot hoztunk létre nyolc ország vezető onkológiai központjával, hogy az éppen zajló hatóanyagfejlesztésekről is tudjunk. Jól látható az a trend, hogy a tudományos szemléletváltásnak köszönhetően egyre kevesebb a kemoterápia-, és egyre több a célzott daganatterápiás kutatás. Ezért a jövőben várható, hogy egyre inkább a molekuláris diagnosztikán alapuló célzott gyógyszerek terjednek el. – összegez Dr. Peták István.

Mit jelent az innovatív gyógyszer? Olyan új hatóanyagot tartalmazó gyógyszer, amely szabadalommal védett, vagyis 20 évig csak az azt kifejlesztő gyógyszergyár forgalmazhatja. Ezen szabadalmi idő letelte után a gyógyszer olcsóbb másolatát más néven, más csomagolásban másik gyógyszergyár is forgalmazhatja, ezeket már generikus (származtatott) gyógyszereknek hívjuk. Az innovatív gyógyszergyártók óriási emberi, szellemi, anyagi ráfordítással kutatják és fejlesztik az új hatóanyagokat, akár 10-15 éven keresztül is, majd végigjárják az engedélyezés, törzskönyvezés hivatalos útját. A know-how, a szellemi eredmény, a hatóanyag tehát jogosan az övé. Ha nem védené ezeket a gyógyszereket szabadalom, akkor a kutatásra sokat fordító gyógyszergyáraknak nem érné meg új terméket kifejleszteni, és a kutatások eredményeiből sosem lenne gyógyszer.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +8 °C
Minimum: -1 °C

A ködös tájakon csak lassan javulnak a látási viszonyok, nagyobb területen - kiemelten a Dunántúl nyugati, délnyugati kétharmadán, illetve az Alföld egyes részein - maradhat egész nap borongós, párás, ködös az idő. Arrafelé néhol szitálás előfordulhat. Másutt derült, napos idő valószínű. Gyenge lesz a szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet a napos részeken 8 és 12, míg a borult, párás, ködös vidékeken 2 és 7 fok között alakul. Késő estére -2 és +4 fok közé csökken a hőmérséklet. Fronthatás a jövő hét közepéig nem várható.