Alig 1-2 százalékot tesznek ki csupán a pajzsmirigyrákos esetek a rosszindulatú daganatos megbetegedések közül, ami hazánkban nagyjából 400-600 újonnan diagnosztizált beteget jelent éves szinten. Általánosságban elmondható, hogy statisztikailag a nők, illetve a 15 éves kor alattiak és a 45 éves kor felettiek tartoznak a veszélyeztetettebbek közé.
Ellentétben a szerv jóindulatú elváltozásaival, azaz az alulműködéssel és a túlműködéssel , a rosszindulatú pajzsmirigyrák nem jár igazán jellegzetes tünetekkel, így észrevenni sem könnyű.
Apró jelek utalhatnak nagy bajra
Leggyakrabban valamilyen tapintható göb megjelenése tekinthető árulkodó jelnek. Ezek a kis csomók lehetnek egészen aprók, de akár szabad szemmel látható méretet is elérhetnek. A pajzsmirigynek ugyanakkor számos göbös megbetegedését ismerjük, és az esetek alig 10 százalékában áll a háttérben rosszindulatú elváltozás. Gyanút így tehát inkább csak akkor kelthetnek ezek a csomók, ha pár hét vagy hónap alatt fejlődnek ki, átmérőjük pedig eléri vagy meghaladja az egy centimétert.
Olykor a nyaki nyirokcsomók megduzzadása is figyelmeztethet a problémára, még úgy is, ha ezt egy közönséges nátha is előidézheti. Ha ugyanis a duzzanat bármiféle egyéb hurutos, lázas tünet nélkül jelentkezik, miközben gyorsan nő, mindenképpen indokolt, hogy orvos is lássa.
A pajzsmirigy megnövekedése nagyobb nyomás alá helyezheti a nyelőcsövet és a légcsövet, ezáltal a hirtelen jelentkező rekedtség ugyancsak lehet baljós tünet.
Fontos a megelőzés
A pajzsmirigydaganatokat két kategóriába lehet osztani, így beszélhetünk differenciáltabb és differenciálatlan csoportról. Előbbi esetén a gyógyulási esély 90 százalék feletti, tehát kifejezetten jó, utóbbi viszont már sokkal veszélyesebb, lévén, mindössze az esetek 10-20 százalékában érhető el a hosszabb távú túlélés.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Érdemes tehát a megelőzésre fektetni a hangsúlyt. Ennek érdekében kerüljük a sugárterhelést, így például a túlzottan gyakran végzett CT-vizsgálatot és röntgenvizsgálatot. Ügyeljünk szervezetünk megfelelő jódellátására, ha pedig a daganat kialakulásának kockázatát növelő pajzsmirigybetegségben szenvedünk, mindenképpen menjünk el évenként ultrahangos szűrésre.
