A Duke Egyetem Egészségügyi Központjának kutatói egy újabb, kevésbé megterhelő vizsgálati módszert dolgoztak ki a tüdődaganatra gyanús esetek további vizsgálatára.
A tüdődaganatok felfedezésének egyik leggyakrabban alkalmazott módja, a rendszeres, szűrő jellegű mellkasröntgen vizsgálat, melyet gyanús esetben mellkasi CT vizsgálat is követhet. Ennek ellenére csak az USA-ban évente 175 ezer új daganatos esetet diagnosztizálnak és közel 160 ezer ember hal meg évente tüdőrák miatt. Részben emiatt is javasolja egyre több ajánlás a CT vizsgálat első körben történő alkalmazását.
"A mellkasi CT vizsgálat során azonban nagyon sok tévesen pozitív lelet kerül kiadásra, ami pedig további szükségtelen kontroll vizsgálatokat, esetleg agresszívebb vizsgálatokat (például biopsziát) tesz szükségessé, melyeknek önmagukban is nem elhanyagolható egészségügyi kockázatuk van. Munkatársaim segítségével azonban sikerült kidolgozni egy egyszerű, vérmintán alapuló vizsgálatot, mely eldöntheti, van-e szükség további agresszív vizsgálatra a tüdődaganat egyértelmű diagnosztizálása érdekében." - fejtette ki Dr. Edward Patz, a kutatócsoport vezetője.
A kutatók vizsgálatuk során ugyanis felfedeztek négy olyan fehérjét a vérben, melyek magas koncentrációban fordultak elő tüdőrákos betegekből származó mintában, viszont alacsonyak voltak az előző betegekhez korban és nemben hasonló, de nem tüdőrákos betegekből származó mintákban - tudósít a MediPress.
"Munkánk során a CEA, RBP, SCC és ATT markerek jelenlétét vizsgáltuk, melyek mindegyikéről ismert, hogy hajlamosítanak a tüdőrák kialakulására, azonban eddig egyikről sem igazolódott, hogy csupán önmagában jelentős kockázati tényező lenne. Azonban a négy marker egyidejű vizsgálata segítségével közel 80 százalékos bizonyossággal meg tudtuk mondani, hogy az adott beteg tüdőrákos-e vagy sem." - magyarázta Dr. Patz.
STOP