A prosztatarák az egyik leggyakoribb daganatos betegség a férfiak körében, a korai felismerés pedig kritikus a hatásos kezelésben. Csakhogy a diagnózis gyakran állítja kihívások elé az orvosokat. Egy új kutatás azonban komoly előrelépést hozhat a betegség egyszerű felismerésében.
A jelenlegi szűrővizsgálatok során a prosztataspecifikus antigén (PSA) szintjét mérik a vérben annak meghatározása érdekében, hogy szükséges-e a prosztatából biopsziával mintát venni. Az emelkedett PSA-szint azonban gyakran nem rákos eredetű, ezért a teszt elég nagy hibahatárral dolgozik, és szükségtelen beavatkozásokhoz is vezethet. Ezért az orvosok a végbélen keresztül betapintásos eljárással is ellenőrzik a prosztata felszínét a diagnózis megerősítéséhez.
Egy nemrégiben elkészült amerikai tanulmány szerint azonban a biopszián átesők körülbelül 60 százalékánál így is szükségtelen a beavatkozás. Amanda Siegel, a tanulmány egyik szerzője kijelentette: "Reméljük, hogy kutatásaink segítenek az orvosok és a betegek számára jobb döntést hozni, hogy szükséges-e biopszia , és hogy elkerüljék az indokolatlan vizsgálatokat."
A kutatás Mangilal Agarwal projektvezető szerint azon alapult, hogy képzett kutyák 97 százalékos pontossággal képesek kiszagolni a prosztatarákot. A csapat már elkezdett dolgozni egy olyan eszközön, amely észleli a hipoglikémiát egy személy légzésének elemzésén keresztül, ahogy erre a kutyák is képesek voltak. Agarwal és Siegel az Indiana University és a Purdue University integrált nanorendszereket fejlesztő intézetében és a Richard L. Roudebush orvosi központban dolgozik, ahol szeretnének egy "szagazonosításon" alapuló eszközt kifejleszteni a prosztatarákra is. "Ha a kutyák kiszagolhatják a prosztatarákot, akkor nekünk is képesnek kell lennünk rá" - mondta Siegel.
Ehhez azonosítani kellett a szagmolekulákat, amelyek a prosztatarákot jellemzik. Ehhez száz, biopszián átesett férfitől vett vizeletmintát dolgoztak fel. A stabil összetételűvé tett vizeletminták felett a levegőben található illékony szerves vegyületek azonosítására gázkromatográfiás tömegspektrometriá t használtak. Ez a módszer lehetővé tette a kutatók számára, hogy a prosztatarákban szenvedő betegek 90 százalékánál jelenlévő molekulák kis csoportját azonosítsák.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A jövőben nagyméretű tesztelést terveznek az eredmények hitelesítéséhez. A vizsgálat során meghatározták a molekuláris azonosítókat (szignatúrákat), hogy az eredményeket összehasonlíthassák a képzett kutyák alkalmazásával kapott eredményekkel.
Dr. Siegel és Agarwal állítják, hogy tesztjeik az elkövetkező években már az orvosok rendelkezésére állhatnak. Úgy gondolják, hogy egy ideig a mintákat még laborba kell küldeni elemzés céljából, de a végső cél, hogy már az orvos rendelőjében működhessen az érzékelőeszköz.
Ez is érdekelhet
Forrás: mdlinx.com
